Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Eigner Bernadett

Üléselnök: Eigner Bernadett, Vargáné Molnár Márta

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései

Előadó neve: Eigner Bernadett

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A pszichopedagógiai képzés negyven éves múltra tekint vissza, de gyökereit ennél régebbi korokban találjuk. Mi a pszichopedagógia történeti öröksége, szemléleti kiindulópontja? Mi az, amit a képzés létrehozásakor célul tűztek ki a képzés indításának kezdeményezői? Mennyire érvényesek ezek a célkitűzések még ma is? Hogyan változott időközben a pszichopedagógia fogalma, alakultak tartalmai, koncepciói, célcsoportjai, területei, tevékenységi körei és kompetenciái? Mi a helye és a szerepe a szakmai palettán? Hogyan tudja érvényesíteni szakmai és létérdekeit? Milyen válaszokat tud adni a mai társadalmi helyzetben a kor kihívásaira? Milyen szerepet játszik a többi szakmával való együttműködésben? Melyek a hiányok, a kritikus pontok, a megoldatlan kérdések? Milyen teendői lehetnek a mai pszichopedagógusoknak mint egyéneknek és mint szakmai közösségnek? Hogyan indulhatnánk el egy szilárd jelen-, és egy biztató jövőkép irányába? Az előadás mindezekről a kérdésekről egy további gondolkodást, együtt dolgozást indító felvetésekkel igyekszik képet adni. 

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A pszichopedagógia helye a jelenlegi köznevelés rendszerében

Előadó neve: Kiss László

Delegáló intézmény, munkahely: EMMI Oktatási Államtitkárság Közoktatás Irányítási Főosztály

Összefoglalás: - Jogtörténeti áttekintés
                        - Képzési, kimeneti követelmények
                        - Betölthető munkakörök a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei alapján
                        - Kitekintés más ágazati szabályokra

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A pszichopedagógusok helye és kompetenciái a közoktatás rendszerében. Az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok…

Előadó neve: Herr Nikoletta

Delegáló intézmény, munkahely: Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium, Budapest, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: A közoktatási rendszer megújulása és az új Nemzeti Köznevelési Törvény adta lehetőségek és korlátok sok kérdést vetnek fel azokban, akik eddig a közoktatás intézményeiben dolgoztak, mint pszichopedagógusok. Milyen munkakörbe kerülhetünk, kikkel foglalkozhatunk, milyen keretek közt végezhetjük a munkánkat, kikkel kell szoros együttműködést kialakítanunk, mi lesz az iskolai gyermekvédelemmel?
A szakmai megújulás csak a törvény által előírt keretek között történhet meg, és sajnos lehetőségeink korlátozottak. Rövid összefoglalómban szeretném rendszerezni és esetleg tisztázni az új terminológiai változásokat, és áttekinteni a szakmánk törvény adta lehetőségeit (Különleges bánásmódot igénylő népességcsoport/ok; szakmai kompetenciák; munkakörök; átfedések más munkakörökkel; gyermekvédelem). Szeretném a hallgatóság és a szakma figyelmét felhívni a törvényi előírások értelmezési nehézségeire, amik akár  lehetőséget is adhatnak arra, hogy minél inkább kiaknázzuk a pszichopedagógus  hivatás és tudástartalom sokszínűségét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: A pszichopedagógus szerepe a gyermek-egészségügyi ellátásban

Előadó neve: Kereki Judit, Vargáné Molnár Márta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az egészségügyi alapellátás hatékonyabb működése érdekében szükséges annak átszervezése, modellprogram készíti elő a rendszerszintű átalakítást. Az egészségügyben induló fejlesztéspolitikai törekvésekben az egészséges életkezdet támogatása érdekében előtérbe került a más ágazati irányítás alá tartozó intézményes szereplőkkel való összekapcsolódás, a speciális ellátásokhoz való hozzáférés megkönnyítése is. Egyre fontosabbá válik az interdiszciplináris team munka, az ellátásban olyan új kompetenciával rendelkező szakemberek megjelenése válhat szükségessé, akik a gyermekek és családjaik ellátásba kerülését és annak folyamatát követik nyomon. Milyen szerepe lehet ebben az átalakuló rendszerben a pszichopedagógusnak?
S milyen szerepe van jelenleg az egészségügyben gondozott gyermekek esetében? Jelentős és ismert tevékenységeket a pszichopedagógusok a szakellátásban jórészt gyermek- és ifjúságpszichiátriai, neurológiai osztályokon végeznek. A krónikus beteg gyermekek komplex gondozásában betöltött szerepük azonban 40 éve, a szakalapítástól fogva várat magára. A nemzetközi gyakorlatban és kutatási eredményekben fellelhető modellek, ismeretek, innovációk mára már kérlelhetetlenül megkívánják a magyar egészségügy rendszerének e betegcsoportokra kiterjedő korszerű reflexióit is. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának tanszéki képzésfejlesztési munkálatai is törekednek e populáció gyógypedagógiai ellátására felkészítő korszerű, evidencia alapú ismereteken nyugvó szakemberképzés kialakítására, melyhez a szakma szoros együttműködése is szükséges.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Kórházpedagógusi munkám a Budai Gyermekkórházban

Előadó neve: Viz Krisztina

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola

Összefoglalás: - a kórházpedagógus feladata
                        - segítő tevékenység, fejlesztő tevékenység
                        - munkám a pszichiátriai osztályon
                        - munkám a mozgásterápia osztályon
                        - egyéb tevékenységek
 
Napjainkban egyre többször halljuk, hogy van, akinek tanulási nehézséggel, van, akinek tanulási zavarral küzd a gyermeke. Vajon ezek közül valamelyik igaz az én gyermekemre? Vajon ezek a kifejezések csak szinonimák egymással, vagy valójában különböző diagnózisok? Mást-mást takarnak? És vajon ki segíthet? Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, pszichológus vagy a pszichiáter? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találkozunk nap, mint nap a Budai Gyermekkórház Pszichiátriai Osztályán, hiszen a legtöbb pszichiátriai betegség tanulási nehézséggel is társul. Mit tehet ekkor a kórházpedagógus?

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Agresszió a zárt intézmények falai között

Előadó neve: Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Illyés Sándor Kutatólaboratórium, ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Gyógypedagógiai program

ÖsszefoglalásCél: A pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok vizsgálata céljából olyan zárt intézményben tartózkodó fiatalok vizsgálatára került sor, akik bűnelkövetéssel kapcsolatos magatartásproblémáik okán kerültek javító – nevelő intézménybe, vagy börtönkörnyezetbe. Fontos ezen célcsoportban is a terrorizálás, agresszivitás okainak, típusainak, megnyilvánulásainak pontos feltérképezése. Mivel az agresszió hátterében gyakran a szenvedélyszerek használata áll, vizsgáljuk ezen rizikótényezők és az agresszivitás összekapcsolódásának korrelációját.
Minta: A keresztmetszeti vizsgálatban 9. évfolyamon tanuló vagy 9. évfolyamos tanulónak megfelelő életkorú zárt intézményekben élő fiatalok vettek részt.
Mérőeszköz: A kutatáshoz használt kérdőíves felmérés a következő mérőeszközöket tartalmazta: Revidiált Olweus Bullying/Viktimizációs Kérdőív, Buss – Perry Agresszió Kérdőív – Fizikai Agresszió Alskála, Agresszió és Viktimizáció Skála (Rövidített Változat), Rosenberg-féle Önértékelési Skála, Junior Temperamentum és Karakter Kérdőív Újdonságkeresési Skála (J-TCI), Hiperkinetikus Zavar Kérdőív, Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ), Pozitív Viselkedési Skálák, A Verekedés Szülői Támogatása Skála és az EuroADAD interjú iskolai problémákra, dohányzásra és alkoholfogyasztásra irányuló kérdései.
Eredmények, megbeszélés: Az eddig feldolgozott eredmények alapján a zárt intézményi környezetben élő fiatalok azok, akik a legnagyobb mértékű agressziót voltak kénytelenek átélni a mindennapokban, esetükben volt a legmagasabb az iskolai problémák aránya, illetve az iskolakerülés. Ahhoz, hogy problémájukat kezelni tudják, gyakrabban használtak szenvedélyszereket (cigarettát, alkoholt, illegális szereket), mint a többi fogyatékossági csoportba tartozó fiatal.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Agressziókezelési technikák a büntetés-végrehajtás intézményeiben

Előadó neve: Földes Fanni

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, BA hallgató 

ÖsszefoglalásCél: A kidolgozott készségfejlesztő tréning elsődleges célja az agresszió kezelése és fejlesztése a szabadságvesztés büntetés ideje alatt. A - pszichológiai terápiás szaktudást nem igénylő, de terápiás jellegű hatást elérő - tréning alatt pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichopedagógiai és drámapedagógiai módszereket, illetve eszközöket alkalmaztam.
Háttér: A kutatás tárgyát egy - általam összeállított - agressziókezelő tréning képezi, amelynek helyszínét a Budapesti Fegyház és Börtön biztosította tíz fogvatartott részvételével. Munkám során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy egy nyolc alkalomból álló készségfejlesztő tréning pozitív hatással bír-e a fogvatartottak személyiségfejlődésére és reszocializációjára.
Minta: A kutatásban összesen 20 fő (N=20) vett részt. 10 fő a Budapesti Fegyház és Börtönben tölti szabadságvesztés-büntetésének idejét; ők képezték a fókuszcsoport tagjait. A kutatásban résztvevő referenciacsoport tagjai büntetlen előéletű, önként jelentkező felnőtt korú személyek.
Mérőeszköz: A kutatás saját vizsgálaton alapuló empirikus jellegű munka, mely pedagógiai illetve pszichológiai méréseket tartalmaz. Az eredmények elemzéséhez az értékelő kutatás és a kérdőíves eljárás módszereit alkalmaztam. A kérdőíves eljárás mérőeszközeként a Buss-Perry Agresszió Kérdőívet alkalmaztam.
Eredmények: A Buss-Perry Agresszió Kérdőív szignifikáns különbséget nem mutatott a fókuszcsoport pontszámait illetően az elő- illetve utómérés során. Ily módon a feltételezés, miszerint a nyolc csoportfoglalkozásból álló tréning csökkenti a résztvevők agresszióját, nem nyert bizonyítást. Bár a résztvevők agresszivitása a mérőszámok alapján nem csökkent, a körlet pszichológusa és a nevelők beszámolói, illetve az egyes foglalkozások következtetései alapján megállapítható, hogy a fogvatartottak kommunikációja, önismerete, problémamegoldó képessége, együttműködési készsége, empátiája, illetve énképe fejlődésen ment keresztül. További cél a tréning során ismertetett konfliktuskezelési, illetve indulatkezelési technikák hosszú távú fejlesztése, illetve gyakoroltatása.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: "MEGCSÓVÁLT TESTEM, LELKEM DARABJAI" - Pszichopedagógia: Művészet...?!"

Előadó neve: Major Zsolt Balázs

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, Bokréta Lakásotthonok

Összefoglalás: Előadásomban – Dr. Volentics Annára, munkásságára, szellemiségére emlékezve – a pedagógia és pszichológia sajátos és szükségszerű „házasságából” születő gyakorlati módszertani lehetőségeket mutatom be elsősorban a gyermekvédelmi szakellátás terén ellátandó pszichopedagógiai feladatokra fókuszálva. A téma aktualitását a gyermekvédelmi szakterület méltánytalan mellőzöttsége, az ott dolgozó kollégák, vagy oda készülő hallgatók „magára hagyatottsága” adja, amelyet több mint tíz éves gyermekvédő pszichológusi tapasztalataim az évek során egyre erősödő mértékben támasztanak alá. Oktatói munkám tartalmát a mindennapi munkatapasztalataimból merítem, és az ott élő és lüktető szükségletekre igyekezve reagálni, kézzel fogható, akár azonnal használható, alacsony eszköz-igényű, de a szakmai hétköznapokban magas hatásfokkal alkalmazható megközelítések, kommunikációs technikák képezik a gerincét. Az előadás során ezekből „nyújtok közre egy csokorra valót”. Bízva benne, hogy ezzel is sikerül hozzájárulnom a gyermekvédő szakemberek önérték-, vagyis kompetencia érzéséhez, hogy – első lépésként minimum saját magunk – a feladat súlyához méltó szakmai elismertséget élhessünk meg. Hiszen egy társadalmat rendkívül jól jellemzi, minősíti az a mutató, hogy az elesettjeire, az elesettjeivel foglalkozókra mekkora figyelmet, anyagi és erkölcsi erőforrást fordít…

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Gyermekotthonban élő, értelmileg akadályozott gyermekek zenés terápiája dr. Kokas Klára útmutatásai alapján

Előadó neve: Csányi Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Győr

Összefoglalás„S ahol az emberi megismerés határait érjük, ott a zene még túlmutat rajtuk, olyan világba, melyet megismerni nem, csak sejteni lehet.” (Kodály Z.)
Előadásomban vázolom dr. Kokas Klára pedagógiáját, mely elsősorban a zenével foglalkozó óvodások és iskolások zenefigyelmét hivatott felkelteni, de mára terápiás céllal is alkalmazzák a különböző prevenciós, habilitációs és rehabilitációs szakemberek.
A Kokas módszert gyógypedagógus-pszichopedagógusként sajátos nevelési igényű gyermekekkel való zenés terápiás foglalkozásaimon alkalmazom több területen (értelmileg akadályozott gyermekek, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, diszlexiás, diszgráfiás gyermekek, baba-mama csoportok).
Ebben az előadásban az értelmileg akadályozott gyermekek csoportjában végzett munkámról fogok beszélni, megfogalmazom a zenés terápiára való szocializálódás folyamatát, kiemelem a módszer jelentőségét a mentális képességek fejlesztésében, a szociális viselkedés alakításában és a pszichés megnyilvánulások értelmezésében, s reményeim szerint néhány filmkockával illusztrálom is a terápiás folyamatot.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia használatának relevanciája sajátos nevelési igényű csoportoknál – Egy PhD kutatás kezdetei (nehézségek, kutatási keretek és módszerek)

Előadó neve: Horváth Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógia Program

ÖsszefoglalásA kutatás célja: A doktori kutatásom célja, hogy különböző diagnosztikus módszerek segítségével feltérképezzem a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás módszer hatékonyságát különböző sajátos nevelési igényű csoportok esetében.
Bevezetés: A pszichodinamikus mozgás- és táncterápia kialakulásának rövid története.
A terápiás módszer neopszichoanalitikus elméleti háttérének vázlatszintű bemutatása: tárgykapcsolat-elméleti, szelfpszichológiai gyökerek; kötődés- és memóriakutatások.
Kutatás: A terápia során használt munkamódok rövid bemutatása: verbális, testtudati, kapcsolati és alkotási munka. Sajátos nevelési igényű csoportok esetén használt elsődleges munkamódok: testtudati és kapcsolati munka. A kutatás alapjai: tapasztalatok. Kutatási kérdések és hipotézisek bemutatása.
A kutatási keretek
 - résztvevő csoportok
 - kritériumok (életkor; egyéb mozgásra épülő terápiák; a terápia hatásvizsgálati
    problémái - kontrollcsoportok)
A kutatáshoz használt mérőeszközök bemutatása, aktuális megfigyelésen alapuló eredmények
Lezárás

-  Az előadás prezentációja  -