Szakosztályvezető: Melegné Steiner Ildikó

Üléselnök: Melegné Steiner Ildikó és Meszéna Tamásné

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Korai fejlesztés és gondozás, szakszolgálati feladatellátás megvalósítása Tatabányán

Előadó neve: Imréné Horváth Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Tatabánya

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A légzés- és a nyelészavarok kialakulásának okai, felismerésük, terápiás lehetőségeik

Előadó neve: Volomné Varga Mariann

Delegáló intézmény, munkahely: Volomdental

Összefoglalás: Az egészséges csecsemő obligát módon orrlégző. Percenként 30-35 levegőt vesz, ami a kor előrehaladtával csökken. Felnőtt korban már csak kb. 16-szor lélegzünk percenként. A csecsemő légzése hasi típusú és periodicitás jellemzi.
A szájlégzés kialakulásának számos oka lehet. Elsőként a születéskori oxigénhiányt említeném, ami izomtónus gyengeséget eredményezhet megnehezítve például a száj összezárását. A Down-kór vagy a hyperthyreosis okozta nagy nyelv szintén szájlégzéshez vezethet. Fejlődési rendellenességként kialakuló szűk orrjárat ugyancsak megnehezíti, időnként lehetetlenné teszi az orrlégzést. A gyakori léguti infekciók, a nagy garat- és orrmandulák, a napjainkban egyre gyakoribb allergia pedig valódi melegágyai a szájlégzés létrejöttének és habituálissá válásának.
Rendkívül fontos a szájlégzés korai felismerése, az okok tisztázása és az időben megkezdett kezelés, hisz a probléma fennmaradása újabbakat generál. A szájlégzéssel gyermekkorban kapcsolatba hozható a figyelemzavar, a hyperaktivitás, az éjszakai ágybavizelés, a fáradtság, az asztma, a fogszuvasodás, a nyitott harapás, a fogtorlódás, a nem megfelelő arcfejlődés, valamint evési- és hangképzési nehézségek.
Fontos az időben elkezdett kezelés. A helyes légzés elsajátításában segíthetnek a myofunkcionális trénerek és a Buteyko-féle légzéstherápia.
Egyre több a rendellenesen nyelő gyermek is, ami az esetek többségében nyelvlökést jelent. Okokként a perinatális idegrendszeri sérüléseket, a mesterséges táplálást, a cumit, az ujjszopást és a rövid nyelvféket említhetjük, hisz ez utóbbiak fizikai gátját képezik a nyelv felemelkedésének nyelés közben. Gyakran a nyelvlökéses nyeléshez interdentális szigmatizmus is társul. Időben diagnosztizálva és kezelve a problémát, elkerülhető a fogazati rendellenességek kialakulása. A logopédiai therápia mellett a myofunkcionális trénerek jelenthetik a megoldást, melyek mintegy “újratanítják” az izmok működését, így pl.: a helyes nyelvpozíciót és nyelést.

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: Családközpontú korai intervenció a pedagógiai szakszolgálatok új intézményrendszerében

Előadó neve: Meszéna Tamásné

Delegáló intézmény, munkahely: Apáczai Csere János Nevelési Központ Korai Fejlesztő Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet, Pécs

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: "Hallok, járok, beszélek" - Belsőfül rendellenességgel született kisgyermek komplex korai megsegítése Pécsett (esettanulmány)

Előadó neve: Dettre Imola

Delegáló intézmény, munkahely:Apáczai Csere János Nevelési Központ Korai Fejlesztő Logopédiai és Gyógytestnevelési Intézet , Pécs

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: "Mondjam vagy mutassam?" 

Előadó neve: Szűcs Sándor

Delegáló intézmény, munkahely: Budapesti Korai Fejlesztő Központ

Összefoglalás: Azokat a tapasztalataimat szeretném megosztani az érdeklődőkkel, melyek elvezettek ahhoz a mély felismeréshez, hogy a kommunikáció- és mozgásfejlesztés mennyire bonyolult és egymást feltételező egységet alkot. Mégis sok esetben aránytalanul nagy figyelmet fordítunk a korai életszakaszban a mozgásfejlesztésre, miközben a többi terület – kiemelten a kommunikáció – megfelelő fejlődése legalább akkora jelentőséggel bír. A túlzottan előtérbe kerülő, agyonforszírozott mozgásfejlesztés könnyen sodorja a gyermeket olyan kötelező helyzetekbe, melyben nem csupán mozgásos, de később minden fajta motivációját elveszítheti.
Előadásomban szeretném bemutatni annak jelentőségét, hogy a mozgás és a kommunikáció fejlődése, fejlődésének támogatása szétválaszthatatlan egységet alkot. A változatos nagymozgásos helyzetek, és a közben bátran alkalmazott kommunikációs stratégiák, megóvják a gyermek motivációját, feltárják előtte a játék valódi örömét. A bizalmat sok esetben éppen az alapozza meg, hogy az elfordulni, odébb mászni, elszaladni képtelen gyermek felismeri, hogy mondhat „nem”-et is egy mozgásfejlesztő helyzetben, vagy éppen kifejezheti örömét, azaz kedve és kíváncsisága szerint szabadon játszhat.
Néhány éve gyűjtögetett szakmai tapasztalataim arra a következtetésre vezettek, hogy bár a korai életszakaszban nagy jelentősége van a mozgásfejlesztésnek is, egyetlen pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy minden mozgásunk közül éppen azok a legkifinomultabbak, melyek által alapvető emberi jogunk a kommunikáció is megvalósul. Minden mozdulat kommunikációs tartalmat hordozhat, legyen szó akár testtartásról, mimikáról, gesztusról, vagy a legbonyolultabb mozgásunkról, a beszédről. A mozgásfejlesztő feladata, az egyre finomodó mozgásfejlődés támogató kísérése, segítése és a mozgásos motiváltság megőrzése. Ennek pedig egyetlen útja, ha az első pillanattól kezdve kommunikálunk a gyermekkel, hagyjuk, hogy ő vezessen a számára megfelelő úton.

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Logopédiai tanácsadás a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságban

Előadó neve: Melegné Steiner Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Összefoglalás:
  1. Miért indítottuk be a logopédiai tanácsadást intézményünkben? Milyen a segítő szakember?
        Mi a tanácsadás célja?
  2. Kik jönnek tanácsadásra?
  3. Milyen panasszal, kéréssel jöttek tanácsadásra?
  4. Mit lehet megállapítani egy óra alatt?
  5. Milyen konkrét javaslatokat tettünk a tanév során?
  6. Indokolt volt-e a tanács kérése?
  7. Mi volt a tanácsadás eredménye? Miért van szükség logopédiai tanácsadásra?

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A klasszikus gyógypedagógia módszertana és eszközei napjainkban a korai fejlesztés gyakorlatában

Előadó neve: Komáromy Julianna

Delegáló intézmény, munkahely: Nyitott ház Módszertani Intézet, Zalaegerszeg

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A Longitudinális Komplex Vizsgálat bemutatása, felvételének céljai, eszközei, vizsgálati profiljai, értékelési módja

Előadó neve: Madács Anita

Delegáló intézmény, munkahely: Budapesti Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika Alapítvány

Összefoglalás: A vizsgálat az eltérő fejlődés korai kiszűrésére, organikus érési zavar, éretlenség, sérülés, ill. neurokognitív fejlődési zavarok korai kimutatására alkalmas.
A LongiKid  neuromotoros, szenzoros-szenzomotoros szemléletű; egységes nyelvezete egészségügyi, pedagógiai, gyógypedagógiai és gyermekpszichológiai területen való alkalmazásra teszi alkalmassá.
Az eredeti elképzelések szerint a LongiKid felvétele két szinten történhet meg:
I. szintű /primer/ "durva" szűrés a  LongiKid-I: célja az organikus érési zavar, éretlen/sérült működés kiszűrése. Eredménye további célirányos vizsgálatok elvégzéséhez ad javaslatot a tünetek alapján.
Felveheti: az erre kiképzett pszichológus, gyógypedagógus, konduktor, fejlesztő pedagógus, óvodapedagógus, gyógytornász, védőnő, gyermekgyógyász, gyermekneurológus.
Szűrési időpontok: 3 hó, 6 hó, 9 hó, 12 hó, 18 hó, 24 hó, 36 hó, 48 hó, 60 hó.
II. szintű szűrés a LongiKid II: a LongiKid- I-nél részletesebb, átfogóbb képet  ad az eltérő működés területeiről, súlyosságáról, kiterjedtségéről, összefüggéseiről, s releváns információkat csoportosít a  szenzoros, szenzomotoros terápiák  (Tervezett SzenzoMotoros Tréningek /TSMT/ I-II , Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika /HRG/) szakszerű beállításához.
12 életkorban lehet alaposabb szűrésre és indokolt esetben szenzoros-szenzomotoros terápiák beállítása előtti állapotfelmérésre, majd folyamatosan kontrollvizsgálati célra alkalmazni. 
Felveheti: TSMT-I, TSMT-II, HRG-terapeuta.
Szűrési időpontok: 3 hó, 6 hó, 9 hó, 12 hó, 18 hó, 24 hó, 30 hó, 36 hó, 42 hó, 48 hó, 54 hó, 60 hó.
A LongiKid egyaránt alkalmas keresztmetszeti (egyszeri státuszvizsgálatra) és longitudinális (többszöri, ill. terápia esetén kontroll) vizsgálatra, mivel 3 hónapos kortól 5 éves korig a következő 10 funkció mindig feltérképezésre kerül: STNR, ATNR, posztrotációs nystagmus, befogadó nyelvi készség, kifejező nyelvi készség, vizuális funkciók, auditív funkciók, finommotorika, ontogenetikus fejlődésmenet lépcsői, poszturális szabályozás.
E funkciók érési és/vagy működési zavarainak tünetei viszonylag fiatal korban jelentkeznek, s objektíven mérhetőek, ami speciális szakirányú vizsgálatokra történő továbbküldést indokol, ill. a koragyermekkori intervenció különböző terápiáinak egyértelmű alkalmazását veti fel.
A sikeres iskolai beválás rizikóját, ill. tanulási, magatartási zavarokat mutató 7 évnél idősebb gyermekeknél e 10 vizsgálati területen jelentős eltérés mutatkozik a neurotipikus (normál funkciókat mutató) gyermekekhez képest,-  ezért korai tünetészlelés esetén a LongiKid-I és a LongiKid-II prediktív értéke jelentős.  
A LongiKid vizsgálati feladatai  “egyetemesek”, hiszen a neurotipikus idegrendszeri érési folyamatokat  mutató kéreg alatti szabályozások (reflexintegráció, az ontogenetikus fejlődésmenetben bekövetkező, egyben elvárt változások, az auditív, vizuális, taktilis, vesztibuláris, proprioceptiv  ingerészlelés és feldolgozás) érése és egy  feltételezett optimális ingerkörnyezet együttes hatása olyan szociális tanulási képességeket  (spontán felfedezés, auditív és vizuális szinkronok megléte, megfigyelés, utánzás, problémafelismerés, problémamegoldás) manifesztál, melyek segítségével a LongiKid feladatait  (nagymozgások, finommotorikát igénylő konstruktív feladatok) az adott életkorban egy organikusan érett gyermeknek meg kell  tudni oldania.
A LongiKid  specifikusságát komplexitása, az egyes vizsgálatok analítikus értékelése, a vizsgálat felvételéhez szorosan kapcsolódó  informatikai rendszer a és saját vizsgálati eszközei adják.
A LKV-ban értékelt tevékenységek vizsgálatát 86 változóval lehet jellemezni.
 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A kora gyermekkori intervenció problématerületei és fejlesztési területei

Előadó neve: Kereki Judit

Delegáló intézmény, munkahely: Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet

Összefoglalás: A korai életszakaszban nyújtott prevenciós és intervenciós beavatkozások sikere sokkal inkább garantált és a hosszú távú megtérülése magasabb, mint a későbbi beavatkozásoké. A gyermekek azonban egyenlőtlenül kapják meg az egészséges életkezdéshez és az optimális fejlődéshez szükséges releváns és adekvát támogatást. A speciális ellátásra szoruló gyerekek legalább egyharmada nem jut be az ellátórendszerbe és nem kapja meg a szükségleteinek megfelelő ellátást. A rendszerszintű problémák mellett kedvezőtlen strukturális tényezők akadályozzák az ellátáshoz való hozzáférést. Fontos fejlemény, hogy a kormányzati fejlesztések között megjelentek olyan programok, amelyek a gyermekek egészséges fejlődését támogatják, illetve a korai ellátórendszer szolgáltatásaihoz való hozzáférést javítják. Az egészségügy területén zajló „Koragyermekkori (0-7 év)” (TÁMOP 6.1.4.) kiemelt projekt átfogó célja a 0-7 éves korú gyermekek egészséges életkezdetének támogatása, családjuk segítése, különös tekintettel a speciális támogatást igénylő gyermekekre és családjaikra. A projekt elsősorban az egészségügyi alapellátás szakembereinek (védőnők, házi gyermekorvosok, vegyes praxist ellátó házi orvosok) eredményesebb munkavégzését kívánja elősegíteni, ezzel is javítva a korai ellátórendszer működésének hatékonyságát. A korai felismerés érdekében törekszik a fejlődési rizikó- és védőtényezők pontos beazonosítására, valamint új, a szülői megfigyelésen alapuló szűrőeljárás kidolgozására. Támogatást nyújt a szülőknek a tudatosabb, kompetensebb szülői szerep felvállalásához. A szakmaközi és ágazatközi együttműködések erősítésével és a „gyermekút” algoritmus kidolgozásával segíti az intézményrendszerben való eligazodást, a gyermeknek és a családjának a mielőbbi ellátásba jutását. 

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: "Kezdeti lépések" - bemutatkozik a Veresegyházi Korai Fejlesztő Központ

Előadó neve: Stadler Judit - Szakmáry Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Veresegyház Többcélú Kistérségi Önkormányzatainak Társulása  Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet Korai Fejlesztő és Gondozó Központ