Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Sósné Pintye Mária

Üléselnök: Fábián Zsuzsanna, Sósné Pintye Mária

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: "Zűrzavarok a nyelvi zavar körül"

Előadó neve: Gereben Ferencné

Munkahely: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: A nyelvi zavar fogalma egyre nagyobb gyakorisággal van jelen a gyógypedagógia szótárában, egyrészt a logopédiai szakterületen egyre hangsúlyosabban megjelenő problémára utalva, másrészt pszicholingvisztikai és kognitív fejlődésneuropszichológiai irányultságú kutatások eredményei nyomán, a nyelvi zavar specifikus tüneti sajátosságait, diagnosztikus kérdéseit tárgyalva. A kérdés különösen jelentőssé válik, ha korai időszak nyelvelsajátítási problémáinak későbbi következményeit vizsgáljuk. Az SNI/b tanulói populáció 2011/12 évi országos felülvizsgálatának dokumentumelemzései felhívják a figyelmet arra, hogy az anamnesztikus adatok 0-4 éves kor között nagy gyakorisággal jelzik azokat a problémákat, amelyeket az ellátórendszer nem tud „kezelni”. Az  iskoláskorban – alsó és felső tagozatban egyaránt – e gyermekek, tanulók a verbális tanulás (szókincs szövegértés, fonológiai tudatosság hiányosságai, olvasás,- helyesírástanulás) súlyos zavarai miatt nagyfokú alulteljesítést mutatnak.  Úgy kell átgondolni ennek a problémakörnek a diagnosztikus vonatkozásait, hogy a nyelvi zavar élő diagnosztikus kategóriaként legyen jelen a szakmai terminológiában, hozzárendelve természetesen a megsegítés speciális formáit. Az előadás ebben a kérdésben tartalmilag gondolatébresztő kíván lenni.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ helye, feladata, az új pedagógiai szakszolgálati struktúrában

Előadó neve: Erősné Brunner Katalin

Munkahely: Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

Összefoglalás: Néhány gondolat a pedagógiai szakszolgálati intézményhálózat átalakításának előzményeiről, célkitűzéseiről. Az új struktúra egyes területei, különös tekintettel a Beszédvizsgáló időszerű, korszerű "szerepvállalására", a társintézményekkel (járási/megyei szakértői bizottságokkal, szakszolgálati intézményekkel) történő feladatmegosztás lehetőségeire. Közös gondolkodás a beszédfogyatékosok és az alapellátásra szorulók, azaz az SNI- és a szakszolgálati ellátás különválasztásáról, ennek a napi gyakorlatba történő alkalmazásáról.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe:  A DPV. A Dékány-Juhász féle Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat sztenderdizált változata

Előadó neve: Ternai Gabriella - Dékány Judit - Csonkáné Polgárdi Veronika - Vastag Jánosné

Delegáló intézmény, munkahely: Budapest II. kerület Pedagógiai Szakszolgálat - Nevelési Tanácsadó; ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézet

Összefoglalás: A diszkalkulia az utóbbi évtized alatt a gyógypedagógiai kutatásban és a gyakorlatban egyaránt a figyelem középpontjába került. A számolási zavar pedagógiai vizsgálatának kidolgozása a ’80-as évek elejétől a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Beszédjavító Intézetében kezdődött el. Ezt a vizsgáló eljárást a szakma azóta is széles körben használja. Az utóbbi években felmerült az igény a meglévő diszkalkulia vizsgálat diagnosztikai szempontjainak és kritériumainak egyértelművé tételére, valamint az új kognitív modellekhez és kutatásokhoz igazodó megújítására. A sztenderdizálási munkát a diszkalkulia munkacsoport végzi Dékány Judit vezetésével – szakmai együttműködésben az ELTE GYOSZI és az ELTE PPK Kognitív Pszichológiai Tanszékével. A Dékány-Juhász féle Diszkalkulia Pedagógiai Vizsgálat sztenderd változata, a DPV, mérhetően elkülöníti a diszkalkuliát és a matematikatanulási nehézséget, az oktatási hiba és a környezeti hátrány okozta matematikai alulteljesítést, de szélesebb körben is alkalmazható az alapvető aritmetikai képességek felmérésére. Az előadás röviden bemutatja a DPV koncepcióját, majd a hallgatók lehetőséget kapnak egy szubteszt közös kipróbálására.

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Zalaegerszeg környéki települések nyelv- és beszédfejlettségi vizsgálatának tapasztalatai

Előadó neve: Farkasné Kovács Éva

Munkahely: Nyitott Ház Módszertani Intézet, Logopédiai Szakszolgálat, Zalaegerszeg

Összefoglalás: A zalaegerszegi Nyitott ház Módszertani Intézetben működő logopédiai szakszolgálat feladatellátási körzeteinek, helyszíneinek alakulása az elmúlt években. A Nyitott ház Módszertani Intézet felépítése, együttműködési kapcsolatai. (röviden) A Nyitott ház logopédiai munkaközössége által végzett logopédiai tevékenység az egyes ellátóhelyeken gyereklétszámok bemutatásával. A Zalaegerszeg környéki településeken élő ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatának, szűrésére használt lapok ismertetése. A vizsgálat összesítésének eredményei, tapasztalatai az elmúlt 2 évben.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Írott nyelvi zavarral küzdő gyermekek nehézségei a szolfézs és zenetanulásban

Előadó neve: Pozsár Eszter

Munkahely: Teleki-Wattay Művészeti Iskola, Pomáz

Összefoglalás: A zeneiskolai tanulmányokat folytató, írott nyelvi zavarokkal küzdő gyerekeknek, bár a zenei inprovizációban tehetségesek, a kottaolvasás és bizonyos zenei fogalmak megértése során nehézségei adódnak, amelyek gátolják a zenei tanulmányokban való előrehaladásukat. Ezek a problémák jellegzetesek, nem csak a kottaolvasásra, mint dekódolási tevékenységre korlátozódnak, hanem különböző zenei alapelemek, pl.: hangmagasság, ritmus megértésére is. Az előadás ezeket a zavarokat mutatja be a zenetanár „szemüvegén keresztül”.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.40 - 11.00   SZÜNET

 

 

11.00 - 11.20

Előadás címe: Mesehelyzet-videók a beszédindító korai intervenció szolgálatában

Előadó neve: Udvarnoky Zsófia

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Videó-elemzési technikán alapuló megfigyelési módszer segítségével 2,5 – 3 éves megkésett nyelvi fejlődésű gyermekek és édesanyáik interakciós sajátosságait kutattam. Összesen öt gyermeket és édesanyját vettem videóra, félig strukturált megfigyelési helyzetben, a mesehelyzetben. A mesehelyzetekben rendkívül intenzív és komplex tanulásra van alkalma a gyermekeknek. Rövid idő alatt képesek az anyanyelvükről alapvető információkat elsajátítani, új szavakat megtanulni, szavakat kontextusban elhelyezni, a mozgás-beszéd összekapcsolásával nehéz kifejezéseket megérteni, nyelvtani szabályokat sok-sok ismétlés segítségével értelmezni, a társalgási normákat gyakorolni. Mindemellett a szülő-gyermek kapcsolatban rejlő gyógyulásra való képességet is meg lehet élni a mesehelyzetben – magas érzelmi hőfokon, tanulásra motiváltan. A videóelemzés eredményei a kapcsolatban bontakozó nyelvi fejlődésre hívják fel a figyelmet, amelyben az édesanya figyelmében gazdagabbá válik a szándékolvasás képessége. A mesehelyzet-videók elemzéseiből származó tapasztalatok az intervenciós szemlélet fontosságát hangsúlyozzák a korai logopédiai ellátásban.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A zenei hallási képességek összefüggései óvodáskori nyelvi képességekkel

Előadó neve: Benke Zoltánné Ispány Mónika

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Az óvodáskori zenetanulás nyelvi képességekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. Az óvodáskori nyelvi képességek rendkívüli jelentőségűek, mert leginkább a nyelvi jelek árulkodnak a várható írott nyelvi zavarokról. Ezek a nyelvi jelek az olvasáskészültség mutatói: a fonológiai feldolgozás, a fonológiai tudatosság és a gyors időbeli feldolgozó képesség. A zenetanulás hatással van a kreativitásra, motoros készségekre, memóriára, emellett – egyre több kutatási eredmény alapján – az olvasástanulás sikeréhez is hozzájárulhat. Az eredmények hátterében a zene és a nyelv agyi hálózatának közös területei állnak, amelyek pontos feltérképezésével még adós a tudomány. Vizsgálatom fő kérdése az volt, hogy milyen kapcsolat mutatható ki a zenei hallási képességek fejlettsége és a nyelvi képességek között 5–6;6 éves kor között. 30 zenei tagozatos óvodás és 30 általános pedagógiai programú óvodába járó óvodás nyelvi és zenei képességeinek összehasonlítása után elmondható, hogy a zenét tanuló gyerekek jobb és kiegyenlítettebb teljesítményt nyújtottak, szemmel látható csoportkülönbségek adódtak az emlékezeti, az olvasáskészültség és a ritmus feladatokban. A vizsgálat legfőbb nehézségét az jelenti, hogy nehéz kizárólag a zenei fejlesztés hatását mérni. A távlatokra nézve: egy alternatív fejlesztő bázist jelenthet a zenetanulás az olvasáskészültséghez.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: A fonológiai tudatosság spontán fejlődése nagyóvodás korban

Előadó neve: Huszár Karina

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: A nyelv elemekre bontásának képességét és az ezekkel való műveletvégzést fonológiai tudatosságnak nevezzük. A szakma előtt nem ismeretlen, hogy a fonológiai tudatosság a későbbi olvasási képesség előfutára, a feltétele annak. További szakirodalmi adatok alapján elmondható, hogy a nagycsoportos óvodások fonológiai tudatossági szintje előrejelzi a jövőbeni olvasástanulás sikerességét is. Az ép értelmű, nagycsoportos óvodás gyermekek fonológiai tudatosságának szintjét egy erre a célra összeállított feladatsorral mértük. A vizsgálati feladatsort két alkalommal vettük fel, a kontroll vizsgálatra kb. 4,5 hónap elteltével került sor. A gyermekek között nagy teljesítménybeli különbségeket találtunk, és a kapott adatokból kiderül, hogy a vizsgált időszakban, nagycsoportos óvodások körében a fonológiai tudatosság igen nagymértékben, rohamosan fejlődik. Ám ennek ellenére sajnos a jobban és kevésbé jól teljesítő gyermekek közötti különbség a legtöbb feladatban nőtt. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy kiemelt fontosságú volna egy nagycsoportos óvodás gyermekek számára kialakított, fonológiai tudatosságot fejlesztő program összeállítása, amely ebben a szenzitív időszakban nyújtana támogatást a gyengébb fonológiai tudatossággal rendelkező gyermekek számára – csökkentve ezzel az iskolába kerülve olvasási nehézségekkel szembe kerülő diákok számát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A többnyelvűség hatása a korai gyermeknyelv fejlődésére

Előadó neve: Sipos Csenge Ágnes

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: „A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használatát jelenti...” írja Gorsjean (1992). Vajon mi történik akkor, ha ez a használat zavarba ütközik, valamilyen probléma, károsodás (pl. SLI) lép fel? Hogyan fogadja a magyar logopédus a kétnyelvű gyermeket? A magyar logopédia számára is egyre aktuálisabbá válik a többnyelvűség témaköre, kérdésköre. Célom, elsősorban német szakirodalomra támaszkodva, a többnyelvűség és a gyermek nyelvfejlődése közötti összefüggések feltárása (a teljesség igénye nélkül), illetve a többnyelvű gyermekek logopédiai diagnózisának, terápiájának és a prevenció lehetőségeinek és jelentőségének felvillantása.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Afázia vagy járulékos diszfunkció? - Az afázia és a cerebrális parézis összehasonlítása egy esettanulmány tükrében

Előadó neve: Láng Csenge

Delegáló intézmény: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

Összefoglalás: Előadásomban egy fiatalember esetének bemutatásán keresztül dolgoztam fel az afázia és a cerebrális parézis vonatkozásában fellépő nyelvi zavarokat. A dolgozatom két alapvető kérdésre keresi a választ: 1) Milyen hasonlóságok és különbözőségek jelennek meg az afázia és a cerebrális parézis között? 2) Az esetben beszélhetünk-e afáziáról vagy a cerebrális parézis okozta járulékos diszfunkciókat látjuk? Az afázia és a cerebrális parézis szakirodalmának feldolgozása alapján arra jutottam, hogy az afázia és a cerebrális parézis között hasonlóságok (organikus eredetű zavar, nem tiszta zavar, sok járulékos diszfunkció, befolyásolja az egyén szociális participációját) és eltérések (más köré összpontosulnak a tünetek – nyelv vs. mozgás, szerzett vs. fejlődési zavar) egyaránt mutatkoznak. Az esettanulmány eredményeként azt látom, hogy a fiatalember tüneteinek egy részét a cerebrális parézis okozza, ugyanakkor észlelési zavar is fennáll nála, további jelentkeznek olyan tünetek, amik a nyelvet érintik, és nem a cerebrális parézis következményei.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

Ebéd után: Műhelymunka

Moderátor: Gárdonyiné Kocsi Ilona

Pszichológus és logopédus együttműködése a dadogás komplex kezelésében

Székesfehérvár és Eger Logopédiai Szakszolgálatának kollégái mutatják be az együttműködés különböző lehetőségeit, formáit 40-40 percben.

Előadók: Fülöp Erzsébet logopédus és Koncz Eszter pszichológus

Munkahely: Székesfehérvári Pedagógiai Szakszolgálat Logopédiai Intézete

Összefoglalás: Előadásunk célja, hogy a dadogás diagnosztikus és terápiás folyamatát a maga komplexitásban (a kompetenciahatárok ismertetése mellett) mutassuk be. A dadogó gyermekek ellátása során logopédus és pszichológus egymás munkáját segítve és kiegészítve végzi mind a diagnosztikus munkát, mind pedig a terápiás folyamatot. A logopédiai vizsgálatot pszichológiai vizsgálat egészíti ki, melynek keretein belül a kognitív funkciók felmérése mellett személyiségvizsgálatot is elvégzünk. A terápiás folyamat során a gyermekek ellátása kiscsoportos formában történik. Az órák állandó eleme a beszédtechnikai gyakorlatok, a ritmussal és légzéssel kapcsolatos feladatok, továbbá a személyiségfejlesztő, szorongásoldó játékok. Mindezek részletes szóbeli ismertetése mellett egy rövid videofelvételen szeretnénk bemutatni a gyakorlati megvalósítást.

-  Az előadás prezentációja  -

 

Előadók: Víghné Pogány Rózsa logopédus és Pacza Beáta pszichológus

Munkahely: Egri Városi Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási és Logopédiai Intézet

Összefoglalás: Az egri Logopédiai Tagozaton 2012. szeptembertől indítottunk kisiskolás dadogók számára csoportos foglalkozást. A gyerekek korábban a helyi Nevelési Tanácsadóban szülőcsoportos terápiára jártak. Szülői kérésre más keretek között Ifjúság úti ambulanciánkon történt a kezelés logopédus és pszichológus páros óravezetésével. A gyermekek bemutatása, a foglalkozások tervezése, a módszerek ismertetése után rövid (15 perc) film vetítésével adunk ízelítőt a résztvevőknek közös munkánkról.