Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Dr. Eigner Bernadett

Üléselnök: Dr. Eigner Bernadett

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: A pszichopedagógia aktuális szakmai és szakosztályi kérdései, feladatai 

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett1, Egri Tímea2

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: A bevezető előadásban ismertetjük a konferencia pszichopedagógiai szakosztályi programját. Röviden bemutatjuk az aktuális pszichopedagógiai szakmai és szakmai érdekképviseleti tevékenységeket, teendőket, terveket és feladatokat. Ez a bevezetés a délután sorra kerülő kerekasztal témáihoz is támpontokat nyújt.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: Pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás csoport az önelfogadás szolgálatában

Előadó neve: Horváth Zsuzsanna

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógia Program

Összefoglalás: Az előadás során olyan módszertani szempontok kifejtésére lesz lehetőség, melyek segítik az ép vagy fogyatékos egyén önelfogadáshoz vezető útját. A pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás foglalkozás alatt egyszerre van jelen az egyén lelki folyamata és a csoportdinamika, vagyis azon változók, melyek hatással vannak az egyénre és a csoportra mint egészre egyaránt. A mozgásterápia egyesíti a mozgást, a mozgás által kifejezésre juttatható alkotási lehetőségeket és a csoportterápia eszközeit. A testtudati munka során a figyelem a folyamatos testi önészlelésre összpontosul, míg a kapcsolati munka mentén mindkét fél mozgása egyszerre kerül fókuszba. Ezen munkamódoknak köszönhetően átélhetőek olyan élmények, mint a hatóerő vagy a kompetencia, mely valós testképhez és önismerethez vezet. A terápiás folyamatok során a zárt csoport is alapvető fontosságú ahhoz, hogy egy biztonságos térben a test és a szelf egyaránt kísérletezési lehetőséget kapjon. A csoporton belüli dimenziónak nem csupán az én szempontjából van azonban jelentősége, hanem maga a csoport is lényeges elem. Egy csoport tagjai ugyanis minél elfogadóbbak és megértőbbek egymás iránt, a csoport annál nagyobb kohéziós erővel bír és annál összetartóbb lesz. A csoport tagjaira kifejtett vonzása miatt a kohézió bizonyítottan terápiás hatású, mind a csoport, mind pedig az egyén szempontjából, az önbecsülés, az önismeret terén is.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A korai fejlesztés, korai intervenció fejlesztési területei és terápiás lehetőségei a gyógypedagógus munkájában

Előadó neve: Kertész Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat VIII. Kerületi Tagintézménye

Összefoglalás: A korai fejlesztésben ellátandó gyermekek a korai intervenció rendszerébe az egészségügyi ellátó hálózaton keresztül kerülnek. A korai intervenciós rendszerbe bekerült gyermekek fejlesztése különböző területeken valósul meg. A korai fejlesztésre jelentkező gyermekek kezelésének az alapja a játék. A gyermekek játékának szintje életkoruktól, állapotuktól, esetleges problémáiktól függ. Az egyes foglalkozások során, a játék módszerének felhasználásával, a gyermek állapotából kiindulva közelítjük meg a gyermek személyiségét. Célunk a különböző képességek, készségek, ismeretek bővítése, fejlesztése a korai intervenció során. Mindegyik fejlesztőterápiás foglalkozáson törekszünk a különböző funkciókat: mozgást, a megismerést, a szociális készséget, a környezettel történő kommunikáció lehetőségeit bővíteni, más-más eszközzel. Tehát a funkciók egységes és egymással párhuzamos fejlesztése kell hogy teljesüljön, mert egyébként nem komplex fejlesztést hajtunk végre. Komp­lexen, tehát együt­tesen fejlesztjük a funkciókat. A különböző szakmák kapcsolata alapvető fontosságú a korai intervencióban, közös az együttműködés az orvos, a védőnő, a gyógypedagógus, valamint a pszichológus és más szakmák között. A szakszolgálat szakember-összetételének alakulása lehetővé tette, hogy a komplex fejlesztő foglalkozás mellett mozgásterápiák – szomatopedagógia, gyógytorna, HRG, Dévény-módszer, stb. is szerepeljenek. A fejlesztés eredményei: kimutatható a korai intervencióban részt vevő gyermekek fejlődése, állapotuk javulása a nem fejlesztettekhez viszonyítva. Ez a tevékenység elősegíti a gyermekek társadalomba való integrációját, beilleszkedését, segíti hátrányuk ledolgozását a többi gyermekhez képest.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: Autisztikus viselkedéses jegyek korai felismerése az anya-csecsemő interakció elemzésével, a Korai Diádikus Interakció Kódrendszer (KDIK) módszerével (esetbemutatás)

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

Összefoglalás: Az anya-gyermek interakciók mérése lehetővé teszi azoknak a gyerekeknek a minél korábbi beazonosítását, akiknél esély van a későbbi szocio-emocionális fejlődés zavarainak, illetve pszichopatológiai problémák kialakulására. A korai interakciók jellemzőinek feltárása lehetővé teheti az anya-gyermek kapcsolati nehézségek mielőbbi bejóslását is, melyek hatással lesznek a gyermek kötődési típusának alakulására is. Ezért igen fontos az interakciókban megfigyelhető atipikus viselkedéses jegyek minél korábbi feltárása. A nemzetközi irodalomban elterjedt az anya-csecsemő interakciók vizsgálata, hazánkban azonban mind a kutatási, mind a klinikai gyakorlatban igen ritkán használnak ilyen típusú módszereket. A korai intervenció szempontjából rendkívül hatékony eljárásként lehetne alkalmazni az anya-gyermek interakció megfigyelését és elemzését. Saját PhD kutatásom keretében kidolgoztam egy, az anya-csecsemő interakciók mérésére szolgáló módszert, a Korai Diádikus Interakció Kódrendszert (KDIK), mely elemzi mind az anyai, mind a gyermeki interakciós viselkedést, mind az interakció közös jellemzőit. Egy esetpéldán mutatom be, hogy az interakció elemzésével hogyan ismerhetjük fel egy csecsemő autisztikus viselkedéses jellemzőit. Videófelvételekkel mutatom be a csecsemő-, majd az óvodáskori atipikus viselkedés jegyek meglétét.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: A gyermekvédelem visszavár?! Elengedjük, vagy megtartsuk?

Előadó neve: Domszky András 

Delegáló intézmény, munkahely: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

Összefoglalás: Szakunk születése a gyermekvédelem XX. századi problémáinak megoldására tett hazai törekvésekhez köthető. 1968-ban a nevelőtanár szak, az 1973/74-es tanévtől kezdve a pszichopedagógus képzés célja a gyermekvédelmi intézményekben is kompetens szakemberek felkészítése volt. 1997-ben, a Gyermekvédelmi törvény megszületésekor számított ránk az ellátórendszer. A vonatkozó jogszabály akkor 7 ellátási formában, 18 munkakör betöltésénél sorolta föl a pszichopedagógus képesítést. Mára ez 4 ellátási formában, 7 munkakörre csökkent. Kulcsfontosságú munkakörökből (pl. a gyermekotthoni területről) maradtak ki a pszichopedagógusok. Miért történt így?

A körülmények és okok bonyolult egymásra-hatásában, részben, mert:

·   A gyermekvédelmi intézményekben – azonos munkakörben – eltérő képesítések is elfogadhatók. A gyermekvédelmi szakma alakulásának külső modelljei és belső mechanizmusai nem kedveztek a pszichopedagógiai megközelítésnek.

·   A szak, szakirány képzési tartalmai az elmúlt 17 évben különböző irányokban alakultak. A pszichopedagógia szak útkeresése a gyógypedagógus képzés változó rendszerében elkanyarodott az eredeti célkitűzéstől.

·   A pszichopedagógusok iránti igény és a pszichopedagógusok elhelyezkedési igénye átalakult. Egzisztenciális és presztízs okokból, valamint az intézménytelenítő ideológia miatt a gyermekvédelmi elkötelezettség elvesztette hivatásszervező erejét.

Ma a gyermekvédelem nem ismeri a pszichopedagógusok alkalmazásának lehetőségeit.

A családokat egyre fokozódó szülő-gyermek kapcsolati problémák terhelik. Egy ÁSZ vizsgálat szerint a 4-17 évesek között a mentális betegségek előfordulási gyakorisága (15,8%) elérte a népbetegségek szintjét. A gyermekvédelmi ellátásba kerülő gyermekeknél évről-évre súlyosabb problémákat diagnosztizálnak. A speciális szükségletű (súlyos pszichés és/vagy disszociális tüneteket mutató, és/vagy pszichoaktív szert használó) gyermekek száma a gyermekvédelmi intézményekben nő. Az elmúlt években új diagnosztikai kategória is megjelent, a „kettős szükségletű” gyermekeké, akik tartósan betegek vagy fogyatékosok és speciális szükségletűek is. Számuk kettőszáz fölötti, emelkedik, elhelyezésük és szakszerű megsegítésük jelenleg megoldatlan. A hallgatóság és a képzés alakítóinak figyelmébe ajánlom erkölcsi és szakmai kötelességünket; ebben a helyzetben feladatunk segíteni.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Erősségkompenzáció vagy gyengeség kompenzáció a rehabilitációban

Előadó neve: Birizló-Szabó Irén

Delegáló intézmény, munkahely: Életkerék Gyógyító Központ Kft

Összefoglalás: A rehabilitációs foglalkozások a hiányokra épülnek, abból indulnak el. A hiányok feltöltése a cél, és ehhez több évnyi fejlesztő folyamat rendelődik. Mi volna, ha sokkal rövidebb lenne ez az idő? Tekinthető-e átmenetnek a probléma? >Mi lenne, ha nem a hiányból, nem a gyengeségből, hanem az erősségből, a tehetségből indulnánk ki? >A fejlesztés, a rehabilitáció egy múltban megszerzett, múltból hozott gyengeséget helyez a középpontba, míg a tehetséggondozás a jövőre vonatkozóan célozza be valamilyen képesség működését. Válhat-e a rehabilitáció tehetséggondozássá? Vagyis lehet-e a gyermek fejlődésének vezérmotívuma hiánya? Erősebb-e a rehabilitációban a másodlagos betegség nyereség a gyermek saját erősségének használatánál? Megéri-e hasznosítani a tehetségét a rehabilitált gyermeknek, vagy csak a gyengeségeinek kompenzációjáig jut el a fejlődésében? Mi van az erősségeink használatából kinyerhető tudással? Erre mennyi idő fordul, fordulhat? Ilyen sok kérdés vetődik fel bennem a mai oktatási rendszerre gondolva, és keresem a gyermekek motivációját a saját képességeik kibontakozásának fenntartásához. Szeretném, ha kedvük lenne, kedvük maradna rehabilitálni önmagukat, és pedagógusaikat.>

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Három kívánság: A pszichopedagógia körébe tartozó serdülő korú fiatalok és fogyatékos tanulók összehasonlító kvalitatív értékorientációs vizsgálata.

Előadó neve: Egri Tímea2 gyógypedagógus (pszichopedagógus) tudományos segédmunkatárs, Gerevich József1,2 pszichiáter

Delegáló intézmény, munkahely: Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest1

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet Illyés Sándor Kutatólaboratórium, Budapest2

Összefoglalás:

Háttér: Az iskolai agresszió és a szenvedélyszerek használatának vizsgálatára az „Az agresszió feltárása, megelőzése és kezelése” című projekt keretén belül került sor. A munka egyik szegmensét képezte a fiatalok kívánságainak feltérképezése. Feltételezésünk szerint a fogyatékos tanulók körében fontos értékként jelenik meg az egészség, a fogyatékosság, a másság kérdésének leküzdési szándéka, különös tekintettel, ha a tanuló integrált körülmények között tanul. Feltételezhetően kívánságaik között a legfontosabbnak értékelik a deficit kompenzálását, a sikeres társadalmi integrációt, az egészséges élet létét. Ezzel szemben a kontroll csoportban az anyagi javakkal kapcsolatos kívánságok dominanciáját várjuk.

Vizsgálati minta: A keresztmetszeti vizsgálatban 9. évfolyamos fogyatékos tanulók vettek részt: mozgás-, látás-, hallássérült, értelmileg- és tanulásban akadályozott tanulók, valamint a pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok (N=428). A kontroll csoportot budapesti, 9. osztályos középfokú köznevelési intézményben tanuló, tipikusan fejlődő fiatalok alkották (N=944).

Mérőeszközök: A kutatás kvalitatív és kvantitatív mérőeszközöket alkalmazott. Jelen vizsgálatban a kutatáshoz használt kérdőíves felmérés egyik kvalitatív jellegű kérdése került felhasználásra: „Talán ismered a mesét, hogy az öreg halász egy aranyhalat fog ki a tóból. A kis állatról azonban kiderül, hogy beszélni tud, sőt teljesíti a halász három kívánságát is, ha az visszaadja a szabadságát. Hasonlót kérünk tőled is: mi lenne a három leghőbb kívánságod?”

Eredmények: Elvárásainkkal ellentétben a látássérült fiatalok (vak- és alig látó tanulók) nem változtatnának egészségi állapotukon, fogyatékosságuk súlyosságának mérséklését nem fogalmazták meg szükséges kívánalomként, mindössze 20%-uk kérné az első helyen, hogy egy időre láthassa valamelyik családtagját, csak 4%-uk szeretné visszanyerni látását. A fogyatékosság irreverzibilitásának kérdése leginkább a mozgássérült fiatalokat foglalkoztatja. A tanulásban- és értelmileg akadályozott fiatalok körében egy-egy tárgyi eszköz megszerzése a cél (pl.: szeretne egy cd-t). A pszichopedagógia körébe tartozó fiatalok körében a tárgyi eszközök mellett az anyagi javak, a boldogság és a család értéke dominál. A zárt intézményekben élő fiatalok a szabadságukat szeretnék visszakapni mihamarabb. A tipikusan fejlődő fiatalok körében az anyagi javak előteremtése, a jólét, a béke, az egészség és a család szerepelnek a legnagyobb gyakorisággal a válaszok között. Elvárásunk beigazolódott, az integrált körülmények között tanuló fogyatékos fiatalok 44%-a említette azt, hogy szeretne egészséges fiatal, felnőtt lenni. A gyógypedagógia intézményekben –szegregáltan– tanulók kevesebb, mint 10%-át foglalkoztatja a „fogyatékosságmentes élet”.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Az iskolai agresszió és a versengés kapcsolata békéscsabai középiskolások körében

Előadó neve: Vetési Emese, Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás

Cél: Mindennapjainkban egyre általánosabb jelenség az agresszió térnyerése, mely már az oktatási – nevelési intézményekben is növekvő tendenciával jelenik meg. Az iskolai bántalmazás hátterében számos oki tényező áll, ugyanakkor a pedagógusok munkájának könnyítése szempontjából olyan rizikótényezők feltárására van szükség, amelyen képesek változtatni az intézmény keretein belül a tanárok is. A tanulmány az iskolai bántalmazás lehetséges rizikófaktorait kívánja feltárni. A kutatás központi kérdése azt vizsgálja, hogy az iskolában jelen levő versengő légkör fokozza-e a tanulók között megjelenő iskolai bántalmazások arányát és súlyosságát az egyes középfokú intézménytípusokban.

Minta: A keresztmetszeti kutatás résztvevői békéscsabai végzős gimnazista, szakközépiskolás és szakiskolás diákok (N=78), valamint az őket tanító pedagógusok (N=24).

Mérőmódszerek: A kutatásban kérdőíves módszer és strukturált megfigyelés került alkalmazásra. A kutatáshoz használt kérdőíves felmérés a következő mérőeszközöket tartalmazta: pedagógusok számára a Revidiált Olweus Bullying/Viktimizációs Kérdőív kérdéseit felhasználó, átdolgozott saját kérdőív; diákok számára a teljes Buss – Perry Agresszió Kérdőív, valamint a Ryckman – féle versengés kérdőívből válogatott itemek. A diák és a pedagógus kérdőívek a témához kapcsolódó, nyitott és feleletválasztós kérdéseket egyaránt tartalmaznak. A kérdőíves módszer eredményeit a strukturált megfigyelés eredményei pontosították.

Eredmények, megbeszélés: Az alkalmazott mérőmódszerek eredményei azt mutatták, hogy az összes iskolatípust figyelembe véve a középiskolások körében leginkább a fizikai agresszió és az ellenségesség a legjellemzőbb agresszív személyiségvonás. A pedagógusok a tettlegességet gyakorta észlelt bántalmazásnak ítélték, ugyanakkor az eredmények alapján nagyobb hangsúlyt kell fektetni az indirekt zaklatási formák feltárására és kezelésére. A vizsgált intézményekben jellemzően nincs specifikus prevenciós és/vagy intervenciós agressziókezelő program, mely bevezetése – akár költséghatékony kortárssegítés formájában – a diákok konfliktuskezelő képességét, kommunikációját és önismeretét is fejlesztené. A tanulmány központi kérdésére, hogy van–e összefüggés az iskolában megfigyelhető destruktív versengés és az előforduló bántalmazások között, egyértelmű válasz az alkalmazott mérőeljárások eredményei alapján nem vonható le. A hipotézis egyértelmű bizonyítására további reprezentatív mintán történő vizsgálatokra van szükség.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Az önkifejezés zárt intézményi keretek között, a tetoválás, mint önkifejezési forma

Előadó neve: Pados Eszter, Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: 1ELTE BGGYK Pszichopedagógia szakirány, 2ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás

Célkitűzés A kutatási témán keresztül kívánom feltérképezni ezen nagyon fontos, mégsem sokat vitatott és kutatott téma egy részletét, nagy hangsúlyt fektetve két javítóintézet fiataljaira. Vizsgálatom kiterjedt a tetoválás készíttetés motivációs hátterére, különös tekintettel az önkifejezés faktorára, a fiatalok énkép-, és testkép megítélésére, valamint a szociális kívánalmaknak való megfelelés igényére. A kérdőíves módszer segítségével gyűjtött, önbevalláson alapuló válaszok összehasonlítására került sor a fókuszcsoport és a tetoválatlan kontrollcsoport összehasonlításán keresztül. Mindezek mellett arra is választ kerestem, hogy a sztereotípiákkal megegyező vagy ellentétes vélemények vannak-e a tetoválás megítéléséről a vizsgálati személyek körében. Vizsgálatom részét képezte az is, hogy megtudjam milyen egyéb önkifejezési módszereket alkalmaznak a javítóintézeti fiatalok.

Minta és Mérőeszközök: A kutatásban 105 (N=105) tetovált és 50 (N=50) tetoválatlan fő vett részt (N=155). A tetoválás motivációs hátterét, valamint a tetoválás megítélését egysaját, összeállított kérdőívvel vizsgáltam. A motiváció eredményeit a Forbes által leírt 14 motivációja alapján értékeltem. Az énkép és testkép megítélését Second és Jourard által kidolgozott kérdőívvel, míg a szociális kívánalmaknak való megfelelés igényét az Edwards által leírt kérdőívvel vizsgáltam.

Eredmények, megbeszélés: A javítóintézeti fiatalokat tekintve az „emlékeztessen valakire, valamire az életemből” lett a legfőbb motiváció, míg a többségi társadalmat tekintve az „önkifejezés” igénye. Az énkép- és testkép megítélés, valamint a szociális kívánalmaknak való megfelelés igénye nem tér el szignifikánsan (p> 0,001)  kontroll csoport eredményeitől. A tetoválás megítélése a megkérdezettek válaszai alapján megegyezik a sztereotip véleményekkel.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Gyógyító tanulási közösségek - Agapeanum - bemutatása

Előadó neve: Seress Attila

Delegáló intézmény, munkahely: TV2, RTL Klub, Agapeanum Közösség

Összefoglalás: Az ENSZ Fogyatékosügyi Konvenciójának 2007-es hazai kihirdetését a felhasználói, fogyatékosjogi mozgalmak segítették elő. Dr. Karl König Camphill mozgalma (1939) és közösségei utalnak rá, már a II. világháború óta is megfogalmaztak élően korszerű gondolatokat – társadalmi együttműködés épek és sérültek közt, ép és sérült felnőttek együtt élő lakóközösségei pl. Bárka Közösségek (1968). Ezen jó példák alapján 2008-tól fogva kezdtük el kipróbálni, hogyan lehet együttműködni, majd 2010-től, hogyan lehet együtt élni?

Az Agapeanum Közösséghez úgy lehet csatlakozni, ha valaki közli a célt, amit el szeretne érni, mert ebben valami korlátozottság megakadályozza. Ezt a kérést ki szoktuk egészíteni a 0-21 év közti életútra és a 21-42 év közti életpályára vonatkozó autobiográfiai, biográfiai kérdésekkel. Sokféle szaktudással, élettapasztalattal, művészi készséggel, sérüléssel érkeznek közénk a csatlakozók. Formálisan csak évente egyszer tartunk nyilvánosan meghirdetett Agapeanum Konferenciát, 2010-től. Egy 100 nm-es lakóingatlanban többen élünk együtt. A Camphill közösségfejlesztő módszereit alkalmazzuk a lakógyűléseken, és gazdálkodásban.

Az egyik új, eredeti ötlet az volt, hogy amiként a gyermekeket a neveléssel gyógyítani is lehet, úgy a felnőttek ezt már csak egymástól és maguktól tanulhatják meg. Ezt a szabadság és a szeretet elve mellett közösen és önállóan is megtehetik. Ezek által viszont jelentős lelki egészségi gyógyító eredményekre és egyéb jogvédelmi sikerekre tudjuk egymás figyelmét felhívni.

Tudományos, filozófiai, ismeretelméleti szempontból az Agapeanum Közösség fejlődése most olyan laboratóriumként jellemezhető, ahol a szabadság és szeretetfilozófiánk morális technikáját kísérletezzük ki. Bár mindenkinek olyan az életútja, hogy egymáshoz képest csak relatív eredményeket érhetünk el, ha morális fantáziával valóban integrálni tudjuk sikereinket, akkor egymástól sokat tanulhatunk. Ebben segíthet a Waldorf pedagógia: a belső, sérült gyermek gyógyító nevelésében. Időnként közösen zenélünk, főzünk, mikor mi segít abban, hogy a megzavart normát mi magunk határozhassuk meg?

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

13.20 - 13.40   Kiállítás megnyitók

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Zavarjelenségek és a pszichopedagógiai megsegítés lehetőségei

Előadó neve: Reményi Tamás

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, Laborc Általános Iskola

Összefoglalás: A korai életkorban megjelenő szenzoros integrációs zavarok előre jelezhetik a tanulási zavarok, viselkedészavarok megjelenésének valószínűségét. Mire kell figyelnünk, hogy e zavarjelenségek a legkevesebb problémát okozzák a gyerekek hétköznapi tevékenységei során. Zavarjelenségek hatékony kezelése a pszichopedagógia szemszögéből.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: Dyscalculine program  képi reprezentációval.  Egy, a diszkalkúlia terápiájában alkalmazható eljárás

Előadó neve: Nyeste Szabó Ottilia

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat 

Összefoglalás: A Dyscalculine Program, a diszkalkúlia, matematikai teljesítményzavar kezelésére szolgál. Kidolgozott módszer- és két-, háromdimenziós eszköztár. A fejlődési dyscalculia hátterében gyakran több kognitív részképesség zavarához társuló moduláris működések integrációjának sérülése áll. A program arra épít, hogy a különböző, szenzoriális és perceptuális élményekkel (dominánsan kinesztetikus és vizuális támogatás révén) és egymással történő megfelelő integrációjukkal elérhető a hibás matematikai, számolási strukturált minták korrigálása, és az új minta stabilizálása, rögzítése és értelmezése. A terápia előteremti azokat a cselekvéses dinamikus modelleket, módozatokat, amely egy matematikai helyzetben felidézhető. A matematikai gondolkodás kritikus elemei (számfogalom, matematikai fogalmak stb.) a képi reprezentációval, az analógiával, a struktúrával, és a gondolkodás reverzibilitásával értelmezhetővé válnak, melyet a feladat megoldási folyamatának szisztematikus ciklusokra bontása tovább erősít.  Az óvodás és iskolás/középiskolás korúaknál alkalmazott tárgy és a kép a tevékenységben mindig matematikai tartalmat hordoz. Az optikai folyamat a fotószerű, olykor élethűtől a piktoriális és sematikus, szimbolikus felé halad, építve lemásolható, összehasonlító vagy elemezhető tulajdonságaikra. Az operacionált, a végrehajtást segítő eljárásban a fogalomalkotást minden esetben megelőzi vizualizációs gondolkodási síkon való bevezetés, mely során a problémamegoldás lépcsőfokainak végigjárása a mintapéldák felhasználásával, a gyógypedagógus által modellezett szituációban indul és jut el a tanulói öntevékenységig, valamint az önálló munkáig, önellenőrzésig. A terápia a kognitív fejlődés elősegítése mellett, figyelembe veszi a gyermek affektív jellemzőit, tantárgyi énképét, motívumait. A folyamattervezés egyénre szabott, a gyermek fejlődésének dinamikája, az aktuális és a potenciális fejlődési szintje közötti távolság határozza meg.

A Dyscalculine Programról 2012 szeptemberétől ismertető olvasható a www. dyscalculine.com weboldalon. Dyscalculine számolólapok 3 szinten - 1) numerikus, 2) műveleti és 3) matematikai logikai- fogalmi szinteken – kidolgozottan, 36 munkafüzet és kivágható segédletek formában, 14 témakörben, 8 számkörben segítik a fejlődési diszkalkúlia terápiát.

-  Az előadás prezentációja  -

 

 

14.20 - 14.40

Előadás címe: Az integratív kutyás terápia alkalmazási lehetőségei oppozíciós zavar és ADHD esetében

Előadó neve: Bánszky Noémi

Delegáló intézmény, munkahely: egyéni vállalkozó

Összefoglalás: Magyarországon is egyre inkább elterjednek a kutyával segített programok, s bár nagyrészt még mindig az értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztésében kapnak szerepet, a pszichés problémák prevenciójában és rehabilitációjában is egyre többen alkalmazzák. Az általam kidolgozott integratív kutyás terápia módszerét egy esettanulmány bemutatásával szeretném megismertetni. János 8 éves korában került hozzám súlyos oppozíciós zavarral és ADHD-val, melyet gyermekpszichiátrián diagnosztizáltak. Magántanulói státuszt kapott, mivel az iskolában kezelhetetlen volt, és a tanárok nem tudták vállalni felügyeletét. Második osztályos koráig 3 iskolába járt már. Ekkor jelentkeztek nálam a szülei. Integratív kutyás terápiás kezdtem nálam alkalmazni, valamint olyan feladathelyzeteket hoztam, melyek segíthetik a gyermek és a kutya közötti kötődés kialakítását (pl. kutya fürdetése). Fél év terápia után az oppozíciós zavar teljesen eltűnt, János önértékelése jelentősen fejlődött, figyelemzavara csökkent, melyet a pszichiátriai felülvizsgálat is megerősített. Ezek következtében ismét nappalis tanulóvá válhatott. János kutyák iránti szeretete és felelősségtudata annyira megerősödött, hogy a terápia zárásakor saját kutyát is kaphat szüleitől.

 

 

14.40 - 15.00   KÁVÉSZÜNET

 

 

15.00 - 16.00

Előadás címe: A pszichopedagógia aktuális kérdései – kerekasztal beszélgetés. Szakmai állásfoglalás megvitatása.  

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett, Egri Tímea, Metzger Balázs, Reményi Tamás (És a Hallgatóság) 

Delegáló intézmény, munkahely: többféle

Összefoglalás: Kerekasztal beszélgetés a pszichopedagógia aktuális elméleti és gyakorlati kérdéseiről, a szakosztályi munka eddigi és jövőbeni tevékenységeiről, szakmai és szakmai érdekképviseleti teendőkről, tervekről, jövőképről, célokról, egy korszerű pszichopedagógiai szakmai állásfoglalás elkészítéséről és közzétételéről.