Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: -

Üléselnök és szervezők: Egri Tímea és Reményi Tamás

 

 

9.00 - 9.20

Előadás címe: Az interakció-elemzés szoftveres támogatásának lehetőségei gyógypedagógiai területen

Előadó neve: Nagyné Klujber Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskola, Eger

Összefoglalás: A neveléstudományi kutatásokban főként az osztálytermi keretek között vált gyakorlattá a pedagógiai folyamatok megfigyelése szempontsorok, jel- és kategóriarendszerek segítségével. Ezek célja többek között az interakciók elemzése, illetve a tanári hatékonyság kérdései voltak, amelyek azonban a gyógypedagógiai kontextusban új megvilágításba kerülnek. Az előadás során a terápiás, illetve fejlesztő foglalkozások belső folyamatainak elemzésében hasznosítható újabb módszertani lehetőség bemutatására kerül sor. Ennek szoftveres támogatásában jelent nagy segítséget az Observer XT, amely videófelvételek digitális kódolását teszi lehetővé. A gyógypedagógia területén való felhasználásának lehetőségei, illetve szenzoros integrációs terápiás foglalkozásokban való kipróbálásának tapasztalatai kerülnek bemutatásra.

 

 

9.20 - 9.40

Előadás címe: A beteg gyerekek megsegítése Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola és a Semmelweis Egyetem II. számú Gyermekklinika pedagógusainak tevékenysége fényében

Előadó neve: Nyisztorné Debreczeni Ágnes

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola, Budapest

Összefoglalás: Előadás célja: Mester programomban vállalt feladatom, hogy a Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola fennállásának 80.évfordulója alkalmából ismertetem minél több fórumon az intézményünk munkáját, melyet több évtizede végez a speciális helyzetben lévő beteg gyermekek érdekében.

·    Rövid áttekintése az intézmény múltjának (PPT)

·    A II. számú Gyermekklinikán végzett pedagógusi munka ismertetése (PPT)

Kulcsszavak, kifejezések: szerepünk a kórházon belül, közoktatás és egészségügy változásainak hatása munkánkra, feladataink, jogosultságaink, lehetőségeink és határaink, anyaiskolákkal való kapcsolattartás, magántanulók helyzete, negatív és pozitív tapasztalataink

 

 

9.40 - 10.00

Előadás címe: A speciális megsegítés lehetőségei egy gyermek és ifjúsági lelkisegély-vonalon. Tapasztalatok a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány mindennapjaiból

Előadók neve: Biró Zsófia, Reményiné Csekeő Borbála

Delegáló intézmény, munkahely: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Budapest

Összefoglalás: A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a nap 24 órájában nyújt ingyenes, telefonos lelkisegélyt 24 év alatti gyermekeknek, fiataloknak, valamint az ő ügyükben telefonáló felnőtteknek. A bejövő hívásokat nappal többszörös alkalmassági szűrésen átesett, képzett önkéntesek, éjszaka segítő szakemberek (pszichológus, pszichopedagógus, szociális munkás…) fogadják. A Kék Vonal missziója, hogy a gyermekeket meghallgassa és segítse őket, ha bajba kerülnek, a felnőtteket pedig abban támogatja, hogy minderre képesek legyenek. A beszélgetésekben alapértékként van jelen a gyermekközpontúság, a felelősség, a bizalom és az együttműködés. Az ügyelők állandó szakmai támogatás mellett végzik munkájukat. Az ügyeleti időben ügyeletvezető munkatársak állnak rendelkezésükre, azon túl pedig esetmegbeszélő valamint tematikus csoportokon és szupervízióban vesznek részt.

A lelkisegély vonalon évente több mint 10.000 hívást fogadnak az alapítvány önkéntesei, melyeket a beszélgetést követően témák szerint kategorizálnak és jegyzőkönyveznek. Az elmúlt hat évben 347 - hozzávetőlegesen heti egy - hívás futott be, melyekben megjelent a fogyatékosság témája. Statisztikai adatok alapján ezeket a hívásokat 75%-ban nagykamasz (14 év feletti) vagy gyermekek ügyében telefonáló felnőttek indították. A fogyatékosság híváskategóriába sorolt 347 esetből összesen 4 alaklommal került sor a hívó fogyatékossága kapcsán intervenció felvételére, iskolai-, lakókörnyezetében történő személyes segítségnyújtás megszervezésére az alapítvány részéről.

Tapasztalataink szerint a fogyatékosság nem csak témaként, hanem speciális szükségletként is megjelenik telefonvonalakon, próbára téve az ügyelő munkatársak segítő szándékát, empátiáját, alkalmazkodó képességét, kifejezőkészségét… A hívó akadályozottságából adódó speciális megfontolásokat igénylő beszélgetések napi rendszerességet mutatnak, mivel sokan válnak közülük tartós visszahívóvá.

Felmerül a kérdés, hogy kinek és hogyan segít a segítő beszélgetés? Vannak-e korlátai ennek a módszernek? Nevezhető-e egy hívó alkalmasnak vagy alkalmatlannak egy lelkisegélyvonal használatára? Szükség van-e speciális szaktudásra, ezen hívások fogadásához? A hívók akadályozottságából adódóan milyen specifikus dinamikai jellegzetességgel bírnak ezek a hívások? Hogyan készülhet minderre az ügyelő? Milyen eszközei vannak a beszélgetés során?

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: „Különös fejlődés – speciális megsegítés”. Speciális ellátás a gyermekvédelemben

Előadó neve: Szabó Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Összefoglalás: A gyermekvédelmi szakértői bizottságban végzett pszichopedagógiai vizsgálataim során az externalizáló - és internalizáló zavart mutató gyermek és fiatalkorúak megjelenése fokozatos növekedést mutat. Saját családjuk – az alapellátás keretein belül – további nevelésüket, gondozásukat nem tudja, ill. nem vállalja.

Az elvégzett esetfeldolgozások tükrében összegzem a speciális szükségletűek szakellátásba kerülésének körülményeit és a vizsgálatban résztvevők megnyilvánulásait. Ismertetem a gyermekvédelmi szakellátás gyermeki jogok figyelembe vételével történő javaslatait, az optimális elhelyezés korlátait. A KSH adatok segítségével párhuzamot keresek az országos és a B-A-Z megyei szakellátásban jelentkező növekvő esetszámra vonatkozóan.

Az együttgondolkodás kérdései: Mennyiben eredményezheti a speciális szükségletűek számának stagnálását/csökkenését a társszervekkel történő intenzívebb szakmai együttműködés? Mennyire elégségesek szakmai kompetenciáink?

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Gyermekrajzok: beszédes rajzjegyek a pszichopedagógusok számára

Előadók neve: Surányi Krisztina1, 2, Egri Tímea3

Delegáló intézmény, munkahely: 

1ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar - végzős hallgató Tanulásban akadályozottak pedagógiája és Pszichopedagógia szakirányokon

2 Móra Ferenc Általános Iskola és EGYMI, Budapest

3 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, Budapest

Összefoglalás: Cél: A gyermekrajzok vizsgálata, ami „nehéz” terület a pszichopedagógiában. A legújabb szakirodalmak és álláspontok figyelembe vételével célunk elhelyezni a rajzok elemzését ebben a tudományágban, ügyelve a kompetenciahatárokra. A főbb rajztesztek (Bender A és B, Goodenough-féle emberrajz, hagyományos családrajz, kinetikus családrajz, elvarázsolt családrajz, ház-fa-ember-teszt, szabadrajz módszer) felvételének módját, és kompetenciakörön belüli elemzés összegzését végeztük. A hangsúlyt a lehetséges zavarjelek összegyűjtésére helyeződött. Célunk felhívni a figyelmet a rajztesztek fontosságára, hiszen a rajz egyfelől a gyermek egyik elsődleges kommunikációs eszköze, másrészt hasznos kiegészítő eljárás lehet a pszichodiagnosztikában. A pszichopedagógus a több éves gyógypedagógiai pszichológiai tanulmányai révén érzékennyé válik a gyermek személyére, problémáira, de többféle módszerre is szüksége van a gyermek személyének és nehézségeinek megismeréséhez. Egyik jó eszköz a gyermekrajzok ismerete és analizálása lehet, amely során a szakembernek fogékonynak kell lennie a rajzolás közben tanúsított viselkedésre, az elkészült rajzon található beszédes rajzjegyekre, az esetleges zavarjelekre, melyeket adott esetben (megfelelő szakmai gyakorlat, illetve tanúsítvány hiányában A és B típusú szakemberként) pszichológus kollégával kell szupervízióban átbeszélni, továbbgondolni. A probléma felismerésében, feltárásában a pszichopedagógus szakembernek is nagy szerepe van, ehhez, a többféle eljárás mellett, nagy segítséget nyújthatnak a gyermekek által készített rajzok.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Lehet egy mesével több?

Előadó neve: Pechan Eszter1, Egri Tímea2, Gereben Ferencné dr.2

Delegáló intézmény, munkahely: 

1Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium, Gyermekotthon, Budapest

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: A népmesék: a mese, a mesemondó és a mesehallgató. Mesetípusok, meserégiók a nagyvilágban. A mese és a belső képalkotás. Boldizsár Ildikó alkotó, fejlesztő meseterápiás módszerének bemutatása. Hogyan és miért érdemes visszaemelni a meséket a pedagógiai munkába? Hogyan használhatóak az egyes mesetípusok az alkotó, fejlesztő meseterápiában? A meseterápia által fejleszthető területek ismertetése, különös tekintettel az érzelmi intelligencia fejlesztésének témakörére. A mesék jelentősége egyes fejlődési szakaszokban, kisgyermekkortól fiatal felnőtt korig. Foglalkozástervezetek, gyakorlati ötletek különböző korosztályokkal végzett meseterápiás órákra. A Lehet egy mesével több? című harmincnapos program tapasztalatai, eredményei. A „találkozó” mesemondás lehetőségei.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: A kutyás terápia lehetőségei a gyógypedagógiai munkában

Előadó neve: Pechan Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium, Gyermekotthon, Budapest

Összefoglalás: Az állatasszisztált foglalkozások rövid bemutatása: állatasszisztált aktivitás, terápia és oktatás. A kutya bevonása a fejlesztő foglalkozásba, a módszer tudományos hátterének összefoglalása. Hatályos törvények, vizsgakövetelmények ismertetése. Team munka a terápiás folyamatban, a team résztvevői, kompetenciáik, feladataik. Kutyás terápia a gyakorlatban: értelmileg akadályozott, mozgássérült, súlyos, halmozottan sérült, tanulásban akadályozott csoportokkal, illetve gyermekotthonban, szociális otthonban, kórházi osztályokon és gyermekhospiceban végzett munkáinkba történő betekintés. Javaslatok a kutyás terápia gyakorlatának fejlesztésére.

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Az agresszió különböző típusainak megjelenése az Aszódi Javítóintézet pszichopedagógiai csoportjában

Előadók neve: Kovács Lilla Dóra1, Egri Tímea2

Delegáló intézmény, munkahely: 

1Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Pszichopedagógia szakirány

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: Jelen munka egy szakdolgozat eredményeit mutatja be. Hipotézise szerint az Aszódi Javítóintézet pszichopedagógiai csoportjára jellemzőbbek a befelé irányuló agresszív megnyilvánulások (szorongás, depresszió, viktimizáció érzése), mint a nyílt, kifelé irányuló agressziók (fizikai, verbális agresszió, bullying). Feltételezésünket az Aszódi Javítóintézet Sárga Falak Szakmai Programjának és a Pszichopedagógiai Csoport Pedagógiai Programjának csoportleírására alapoztuk, ahol a pszichopedagógiai csoport fő jellemzője a peremhelyzetre kerülő, visszahúzódó, internalizáló személyiségű növendékek nevelése.

A pszichopedagógiai csoport növendékeivel felvett három, agressziót mérő kérdőív (Buss-Perry Agresszió Kérdőív, Agresszió Viktimizáció Kérdőív és Gyermekviselkedési Kérdőív) eredményei nem támasztották alá a hipotézist. A Buss-Perry Kérdőívben az agresszív érzelmek (düh, hosztilitás) dominanciája helyett kimagasló pontszámban jelent meg a fizikai és a verbális agresszió. Az Agresszió Viktimizáció Kérdő eredményei alapján a növendékek hajlamosabbak áldozatként, mint agresszorként definiálniuk magukat, ellenben az agresszió magasabb pontszámban jelent meg, mint a viktimizáció. Azonban mindkét skálánál a kötekedés és a fenyegetés kapta a legmagasabb pontszámokat. A Gyermekviselkedési Kérdőív eredményei szintén megcáfolták a feltételezést: a csoport növendékei jelentősebb mértékben mutattak externalizáló tüneteket, mint internalizálókat. A hipotézis szempontjából semleges – mivel az agresszió megléte nem megkérdőjelezhető – de alapvetően fontos vizsgálati eredmény, hogy mindhárom kérdőív eredménye szerint az agresszió szempontjából a növendékek nagy többsége a klinikai övezetben helyezkedik el.

A felvett kérdőívek eredményei cáfolták a hipotézist, amely így újabb kérdéseket vethet fel a pszichopedagógiai csoport összetételével kapcsolatban. Az eredmények függvényében érdemes átgondolni Radics Ivett Szakmai javaslat – a pszichopedagógiai csoport működésére (2015) kéziratát, mely szerint el kell különíteni az externalizáló tüneteket mutató viselkedészavarral küzdő növendékeket a pszichopedagógiainak definiált csoporttól. Ahogy az eredmények is mutatják, a kifelé irányuló agresszív viselkedésformákat mutató növendékek károsító hatással lehetnek a visszahúzódó személyiségű, internalizáló tüneteket mutató, igazán a pszichopedagógiai csoport jellegét igénylő növendékekre. E két tünettípust mutató növendékek elkülönítése az agresszió csökkenését is eredményezheti, valamint lehetőséget adhatna a növendékek hatékony nevelésére és a tartós állapotjavulására.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: A viselkedészavar jelensége

Előadó neve: Reményi Tamás

Delegáló intézmény, munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: A viselkedészavarok jelenségével a hivatását gyakorló szakember gyakran találkozik. Azonban ez a terület ez egyik legkevésbé meghatározható, lehatárolható területe a gyógypedagógiai tevékenységnek. Az előadás a viselkedészavarok jelenségét kívánja szakirodalmi szempontból megközelíteni, bemutatni. A viselkedészavarok jelenségének leírásán és definiálásán túl, a nemzetközi klasszifikációs rendszerekben való megjelenésének bemutatása is megtörténik. Ezen túl a jelenség előfordulásáról, gyakoriságáról és a diagnosztizálás folyamatáról is képet kíván adni az előadás, valamint a viselkedészavarral küzdő tanulók integrálhatóságának kérdéskörét nemzetközi és hazai adatokkal mutatja be.

 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Agresszió, viktimizáció megnyilvánulásai tipikusan és atipikusan fejlődő tanulók oktatási intézményeiben

Előadó neve: Egri Tímea

Delegáló intézmény, munkahely: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet

Összefoglalás: Háttér, célkitűzés: Az iskolai agresszió vizsgálata fogyatékos (látás-, hallás-, mozgássérült, értelmileg akadályozott és tanulásban akadályozott) populációban mindmáig elhanyagolt kutatási terület, különösen Magyarországon. Kevés hazai adatunk van arra vonatkozólag, hogy milyen formában és mértékben jelenik meg az agresszió (bullying, viktimizáció) a speciális, gyógypedagógiai intézmények falain belül az egyes fogyatékossági csoportokban.

Vizsgálati minta, mérőeszközök: A kutatás módszere kérdőíves felmérés volt. A kérdőívcsomag az alábbi eszközöket tartalmazta: Rosemberg-féle Önértékelési Skála, Junior Temperamentum és Karakter Kérdőív Újdonságkeresési Skála, Hiperkinetikus Zavar Kérdőív, Buss – Perry Agresszió Kérdőív Fizikai Agresszió Alskála, Revideált Olweus Bullying/Viktimizációs Kérdőív, Képességek és Nehézségek Kérdőív, Agresszió és Viktimizáció Skála, Pozitív Viselkedési Skálák, valamint A Verekedés Szülői Támogatása Skála. A felmérésben 37 iskola integrált és/vagy szegregált körülmények között nevelkedő kilencedik évfolyamos tanuló vett rész (N=529), míg a kontroll csoport tagjait 39 fővárosi középiskola kilencedik évfolyamos diákjai (N=944) alkották.

Eredmények: A vizsgált fogyatékossági csoportok mindegyikében magasak az agresszivitást mutató értékek. A tanulásban akadályozott tanulók körében a bullying és az áldozattá válás előfordulásának a gyakorisága 27%. Esetükben a fizikai erőszak háromszor gyakrabban lép fel, mint a többi fogyatékossági csoportban. Az érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók önbevallásuk alapján ugyan kevesebb bántalmazást éltek át, a megkérdezést megelőző három hónapban mindössze 7%-uk keveredett verekedésbe. Integrált körülmények között a verekedés előfordulásának aránya magasabb, mint a szegregált intézményekben. Az integrált iskolákban a mozgássérült tanulók szintén gyakoribb bántalmazási adatokról számoltak be: 21% (szegregált intézményekben a viktimizáció mértéke 12% volt). Integrált oktatási környezetben a mozgássérült tanulók 50%-ban egészséges társaikkal, 50 %-ban mozgássérült kortársaikkal agresszívek, míg a látás- és hallássérült tanulók 90%-ban egymással verekszenek.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Pszichopedagógiai prevenció és intervenció: érzelmi és viselkedészavarok (ÉVZ) felismerése és kezelése játékdiagnosztikai és –terápiás módszerekkel

Előadó neve: Dr. Eigner Bernadett PhD

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat, Mikkamakka Alapítvány, Kapcsolatszerviz 

Összefoglalás: A pszichopedagógia legfőbb populációinak számító érzelmi- és viselkedészavarok sok megjelenési formája és súlyossági fokozatai ismertek, a nehézségektől a zavaron át a fogyatékosságig. Az érzelmi- és viselkedészavaroknál (Emotional and Behavioral Difficulties, EBD) az IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act) öt fő jellegzetességet határoz meg: a tanulási képesség zavarai, kortárskapcsolati problémák, nem megfelelő viselkedés vagy érzelmek, lehangoltság, depresszió, fizikai tünetek, melyek személyes vagy iskolai problémákkal társulnak.

Egyre több az olyan csecsemő, kisgyermek, akinél érzelem-és viselkedésszabályozási, beilleszkedési, figyelmi, magatartási problémákat, egyéb atipikus viselkedési tüneteket észlelnek a szülők vagy a szakemberek, gyakran igen korai életkorban. Sokszor nehéz kibogozni a tüneti kép alapján, hogy körülírt, organikus alapú zavarról, vagy pszichés, pszichoszociális hátterű problémakörről van szó. Gyakran megkapják a szakértői bizottság sajátos nevelési igényű gyermek (sni) minősítését, miközben sem a törvényi besorolások, sem a szakmai diagnosztikai kategóriák nem adnak lehetőséget a megfelelő differenciálásra. Segíthetné a szakembereket a nemzetközi rendszerek ismerete, és az érzelmi, kapcsolati megismerésre történő fókuszálás. Sok rejtett hatás is érvényesül, az egyenetlen fejlődés, a progressziók és regressziók a fejlődésben előre nem látható fejlődési vonalakat eredményezhetnek, ezért fontos lenne az ún. „mozgó rizikó” modell alkalmazása és az egész család bevonása. 

Napjainkban egyre nagyobb társadalmi és kutatói figyelem fordul a korai életévek felé. A később kialakuló - érzelmi és viselkedési - problémák többsége a korai szocializáció hibájára, zavarára vezethető vissza. Doktori kutatásomban ötven anya és csecsemője interaktív viselkedését és anyai játékosságát tanulmányoztam, ehhez egy saját interakciós kódrendszert dolgoztam ki (Korai Diádikus Interakció Kódrendszer, KDIK). A kódrendszer jól használható a kommunikációs tévesztések, zavarok, kapcsolati problémák jelzéséhez, és az interaktív minőségek más viselkedési, illetve fejlődési jellemzőkkel is szoros összefüggést mutattak.

Utánkövető kutatásban 22 anya-gyermek párost sikerült visszahívni a gyermekek óvodás korában. A vizsgálatokban nemzetközi, illetve saját játékdiagnosztikai és közös anya-gyermek módszereket is használtam. A kutatásomban alkalmazott (anyára, szülőkre, gyermekre, szülő-gyermek kapcsolat, interakciók, zavarjelek megismerésére szolgáló) eszközöket a korai intervenció gyakorlatában is használom. Saját játékterápiás módszerem, az Integratív Játék módszerkombináció komplex korai intervenciós stratégia, melynek lényege a játék integratív és interaktív segítő kapcsolati felhasználása. Integratív családi játéktárakban vagy szakszolgálati – korai fejlesztési, bölcsődei, óvodai közegben, családközpontú játékterápiás szolgáltatásban is alkalmazható. A módszerek hatékonyan szolgálhatják a prevenciót és a hatékony korai intervenciót.

 

 

13.40 - 14.20

Kerekasztal beszélgetés a pszichopedagógia aktuális kérdéseiről, jövőbeli tervekről I. 

Moderátor: Egri Tímea, Kereki Judit és Reményi Tamás 

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 16.00 

Kerekasztal beszélgetés a pszichopedagógia aktuális kérdéseiről, jövőbeli tervekről II. 

Moderátor: Egri Tímea, Kereki Judit és Reményi Tamás

 

 

16:00

A szekcióülés és a kerekasztal lezárása