Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete


1071 Budapest, Damjanich u. 41-43.
(postacím: 1476 Budapest, Pf. 78.)



 

Szakosztályvezető: Egri Tímea

Üléselnök: Egri Tímea, Reményi Tamás

 

 

10.00 - 10.20

Előadás címe: ADHD-s gyermekek hatékony fejlesztésében alkalmazott technikák és módszerek tanórai kereteken belül a Vadaskert Általános Iskolában

Előadó neve: Kocsis Rita

Delegáló intézmény, munkahely: Vadaskert Általános Iskola

Összefoglalás: A Vadaskert Általános Iskola feladatának tekinti azoknak a pszichés problémával küzdő gyermekeknek az általános iskolai nevelését, oktatását, gyógypedagógiai ellátását, akik megoldatlan beilleszkedési, magatartási és/vagy tanulási zavarral küzdenek.

Tanulóink iskolai teljesítménye és szociális magatartása nem életkoruknak megfelelő, így beilleszkedésük nehézségekbe ütközik. A korábbi iskoláikban át- és megélt kudarcokból képtelenek előremozdulni, gyakran megrekednek egy adott tanulmányi és szociális szinten. A tanulási zavarok (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) és a magatartási problémák a gyermekhez igazodó nevelési-oktatási programmal javíthatók, fejleszthetők.

Különös figyelmet fordítunk azokra a nevelési módszerekre, amelyek a gyermek személyiségfejlesztését annak érdekében alakítja, hogy az egyéni siker, konstruktivitás olyan értéket jelenthessen, amelyek a tanulók és a közösség számára is egyaránt értékesek.

Iskolánkban vegyes diagnózissal járnak gyermekek, de mindegyikük sajátos nevelési igényű. Intézményünk szegregált, ám célunk az, hogy olyan értékeket, erkölcsi rendet adjunk át a gyermekeknek, mellyel a társadalom teljes jogú tagjává válhatnak.

Jelenleg a 4. osztály osztályfőnöke vagyok, kolléganőmmel naponta küzdünk az ADHD úgynevezett tipikus megnyilvánulási formáival:

A figyelem összpontosításának nehézsége, szétszórtság, rendezetlenség, ám vannak témák, melyekre „rákattannak”

Nyüzsgés, állandó pörgés fizikai és szellemi szinteken, tevékenységeiket gyorsan váltogatják, vagy gyakran a végtelenségig ismétlik

A kontroll hiánya, alacsony frusztráció-tolerancia, dühkitörések,

Figyelmet követelő magatartás, nem hatékony önirányítás

Mozgáskoordinációs és egyensúlyi problémák

Ellenálló, zsarnokoskodó magatartás, szabálykövetési és szabálytartási nehézségek

Emocionális hullámzások, önértékelés szélsőségességei, alkalmanként a belátás teljes hiánya

Napi szintű kihívást jelent számunkra az, hogy motiváljuk, keretek között tartsuk őket, de közben ne legyünk kellően spontánok, lágyak és érezzék szeretetünket a szigor mögött. Hiszen rengeteg erősségük van, melyek előrébb mozdíthatják személyiségük fejlődését, ha a pedagógus képes kellő figyelmet és energiát fordítani arra, hogy észrevegye.

Figyelembe véve az ADHD - sajátosságokat, egyéni igényeket, családi hátterüket, tehát bio-pszicho-szociális jellemzőiket megismerve, alakítottam ki azokat a módszereket, melyek napi szinten jelen vannak az életükben, ezáltal biztonságot teremtve és megadva a lehetőségét annak, hogy a hosszú távú memóriába kerülve személyiségükben létrejöjjenek azok a változások, melyek az eredményes és sikeres élethez szükségesek.

Legfontosabb célom az önismeret, önkontroll fejlesztése. Olyan technikák megtanítása, melyek által jobban megismerhetik és megérthetik valódi önmagukat.

Módszereim, eszközeim teljesség igénye nélkül:

1. Relaxáció a képzeleti folyamatok útján, vezetett vizualizációs gyakorlatok

2. Mozgásos és tartás-utánzó gyakorlatok, aktív mozgásos meditációk, jóga

3. Kreatív festés, alternatív művészeti pedagógiai módszerek.

4. Mesepedagógia, a mese terápiás jellegű alkalmazása

Előadásomban ezeket a módszereket, technikákat mutatom be részletesen, képekkel illusztrálva, és eredményekkel, melyek nem grafikonon mérhetőek. Célom annak a tapasztalati tudásnak az átadása, mely bizonyítja, hogy hatékonyan fejleszthetők azok a gyerekek, akik a mai magyar közoktatás által előírt haladási tempót nem tudják tartani, ezért ostobának, nehezen kezelhetőnek, társadalomba nem illeszkedőnek érzik magukat, s ettől vagy még jobban szorongnak, vagy agresszívvé válnak. Célom az, hogy bemutassam, elférnek az alternatív megoldások az iskolai kereteken belül is.

 

 

10.20 - 10.40

Előadás címe: Dan Viktória

Előadó neve: A tükörterem műhelymunka megvalósítása a Vadaskert Általános Iskola autista csoportjában, „avagy kik is vannak a függöny mögött”

Delegáló intézmény, munkahely: Vadaskert Általános Iskola

Összefoglalás: A mai iskolarendszer, a hagyományos szerepek átalakulóban vannak, ezért kulcsfontosságúvá válik, hogy a megkövetelt tudástartalom kibővüljön olyan tevékenységekkel és normákkal, amelyek jelentősen csökkentik a diákok már meglévő hátrányait, lehetőséget biztosítva arra, hogy sikeresen integrálódjanak a társadalomba. Azoknál a gyerekeknél, akiket sorozatos környezeti-, szociális- és morális ártalmak érnek, fennáll a veszélye, hogy ez kudarcorientáltsághoz és negatív énképhez vezet.

Mindezek ismeretében egy olyan önismereti és személyiségfejlesztő, tanulás technikai kiscsoportos program megvalósítását tűztük ki célul, amely egy lehetséges út arra, hogy felcsillantsuk saját értékeiket, felszámoljuk a mindent tagadást és a mindent elutasító magatartást, ugyanakkor a gyerekek megtanuljanak felelősséget vállalni önmagukért. A foglalkozásokon, fejlesztő órákon túlmenően fontosnak tartjuk a kortárs csoport önnevelő hatását, amely a pedagógus irányító tevékenységével kiegészülve hozzájárulhat, hogy a gyermek felismerje saját hatóképességét és ezáltal reális énképet alakítson ki

A program kialakításához többek között a szociális kompetencia kialakításának feladataira helyeztük a hangsúlyt, melynek meghatározó elemei az énkép és az önismeret fejlesztése, a testi és lelki pozitív attitűdök kialakítása, a problémamegoldó és a kritikai gondolkodás képességének fejlesztése, a közösségbe való beilleszkedés, a normatudat.

A műhelymunka nemcsak a személyiség-, hanem a közösségfejlesztés kiemelt eszköze is lehet, megteremtve a közös munka feltételeit: egymás kölcsönös elfogadása, a társaikra való odafigyelés, helyes magatartási formák, a csoport kialakult szabályainak és hagyományainak elfogadása és alkalmazása. A közvetlen környezettől kapott pozitív megerősítések segítenek feloldani a „nem vagyok képes rá, nem vagyok jó semmire, nem felelek meg senkinek” attitűdöt. Az oktatási rendszerben az autista gyermekben a másság érzése sokféle reakciót válthat ki, amely megnehezítheti a társas kapcsolatok kialakítását és a beilleszkedést, tanulási kompetenciáit.

A programban megcélzott foglalkozások választási lehetőséget nyújtanak különböző viselkedésminták, illetve konfliktuskezelési stratégiák elsajátítására, mely beépülve személyiségükbe fejleszti problémamegoldó készségüket. A Műhelymunka során arra kerestük a választ, hogy az alapvető interaktív gyakorlatok (drámapedagógia különböző eszközei, manipulációs technikák, csoportépítési és stressz-kezelési technikák, önismereti játékok) milyen módon befolyásolják a gyermekek személyiségfejlődését, szociális kapcsolataikat, interakcióikat, tanulási stílusukat, iskolai teljesítményüket.

Az életritmus felgyorsulása, a család összetartó erejének gyengülése, a megnövekedett társadalmi mobilitás, fokozott alkalmazkodást és fejlődést kíván, amely egyre több terhet rak a szülők, s ezáltal a gyermekek vállára is. A szabadidős programokra kevés idő jut, az együtt töltött idő, napi egy-két órára zsugorodik. A gyermekek passzív neveltetése mutatkozik meg abban, hogy a mai elektronikus világban, a számítógépes játékok, a televízió, filmek világában, a szórakoztatóipar elsődleges célközönségeként vesznek részt az életben, amely labilis magatartás vonhat maga után. Ezért a Műhelymunka feladatának tekinti, hogy a céltalan időtöltés helyett, tartalmas, a gyermekeket játszva fejlesztő foglalkozásokat, terepmunkákat kínáljon fel mind az iskolában, mind az otthoni környezetben.

Tisztában vagyunk azzal, hogy gyerekenként változik, hogy kinek mennyi időre, milyen eszközökre és módszerekre, tapasztalatokra és élményekre van szüksége, ami meghozza a kívánatos változást. A játékos foglalkozások során a gyerekek „szembe találkoznak önmagukkal”, ki-ki a saját tükörképét láthatja meg a társainak önreflexióiban. Megtapasztalják és felismerik az eddig rejtve maradt értékeiket, viselkedésük mozgatórugóit, önvédelmi mechanizmusukat.

Előadásomban a gyerekekkel eltöltött három év fejlődési mérföldkövetit mutatom be sikereivel és buktatóival együtt.

 

 

10.40 - 11.00

Előadás címe: Alkotó, fejlesztő meseterápia alkalmazása a pszichopedagógus munkájában

Előadó neve: Pechan Eszter1, Gereben Ferencné dr.2

Delegáló intézmény, munkahely: Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás: Dr. Boldizsár Ildikó alkotó, fejlesztő meseterápia módszerének bemutatása. Népmesék, klasszikus és kortárs mesék szerepe az iskolai foglalkozásokon. A meseterápia által fejleszthető területek ismertetése, különös tekintettel az érzelmi intelligencia fejlesztésének témakörére. A mesék jelentősége egyes fejlődési szakaszokban, kisgyermekkortól fiatal felnőtt korig. Foglalkozástervezetek különböző korosztályokkal végzett meseterápiás órákra.

A papírszínház technikájának bemutatása, alkalmazási lehetőségei az oktató, nevelő folyamatban. Az előadás az alkotó, fejlesztő meseterápia a pszichopedagógiai munkába történő beemeléséhez nyújt ötleteket. Igény szerint ki lehet próbálni egy rövid saját élmény bemutatót is.

 

 

11.00 - 11.20   KÁVÉSZÜNET

 

 

11.20 - 11.40

Előadás címe: Önálló ismeretszerzés, a megértés öröme a betegágyban

Előadó neve: Réfi Oszkó Ildikó

Delegáló intézmény, munkahely: Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola

Összefoglalás: A digitális oktatás tanévét zárjuk. Azonosulok Marshall McLuhan azon gondolatával, hogy „A Gutenberg galaxis” a digitális kultúrába beágyazódva él tovább.”

Témám az állandóan bővülő, mozgásban lévő internetes linkgyűjteményem hasznosításának bemutatása. Célom, hogy ezt megosszam a MAGYE 2017. évi XLV. Országos Szakmai Konferenciájának résztvevőivel, és felhívjam a figyelmet az e-learning széleskörű lehetőségeire. Nem kell félni az új szemlélettől, hiszen az értékek a régiek, csak a forma új.

Kitérek arra, hogy a hatalmas információözön feldolgozásában, tanításában miként segít a humor, az örömteli életfelfogás.

Amikor a 3 évvel ezelőtt Fővárosi Iskolaszanatórium Általános Iskola pedagógusa lettem, gyakorlatommá vált a távoktatás. Dr. Jókai Erika BME Egyetemi adjunktus cikke is ösztönzött, hogy megújítsam eszköztáramat, figyeljek a beteg, speciális igényű gyermek lehetőségeire, erre is ki fogok térni.

Egy kórházi tanár egész más munkafolyamatban dolgozik azokkal a gyerekekkel, akik egyszeri alkalommal kerültek be a kórházba, mint a kezelésekre rendszeresen visszatérő beteg tanulóival. A krónikus betegségekben szenvedő diákjaink vagy azok a gyerekek, akiknek a gyógyulása hosszabb időt vesz igénybe, hazamehetnek hosszabb-rövidebb időre. Más és más egyéni fejlesztési terv alapján oktatjuk őket. Hogyan segítsük hatékony tanulásukat az otthonlét alatt, más városokban esetleg országokban?

Vannak az Iskolaszanatóriumnak olyan diákjai, akiknek anyaiskoláikba számos projektfeladatot kell elküldeni szaktanáraiknak. e-mailen, miden félévben. Hogyan boldogul ezzel egy olyan magántanulónk, aki ortopédiai műtétei miatt mozgásában súlyosan korlátozott?

Az e-learning vagy m-learning fogalmával megismerkedve, teljesen új elvárásokkal szembesülünk. Rémisztő kifejezéseket fogunk megszelídíteni: virtuális tér, hipermediális, képernyőn generált rendszer, stb.

Iskolámban SMART-, LSK notebook szoftverek napi használatára van szüksége diáknak, tanárnak, orvosnak, szociálpedagógusnak egyaránt. Bemutatom, hogy ez hogyan segíti őket munkájukban.

Ezeknek a szoftvereknek az ingyenes verziói mindenki számára hozzáférhetők, a gyűjteményem ezek forrásait is tartalmazza.

Várhatóan segítség lesz ez a gyakorlatban hasznosítható virtuális ismerettár mindenkinek, aki digitális tananyagkészítésre szánja magát. 

 

 

11.40 - 12.00

Előadás címe: Kutyás terápia lehetőségei a szociális kompetencia fejlesztésében

Előadó neve: Pechan Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: Csalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, EGYMI, Kollégium és Gyermekotthon

Összefoglalás: Az állatasszisztált foglalkozások rövid bemutatása: állatasszisztált aktivitás, terápia és oktatás. A kutya bevonása a fejlesztő foglalkozásba, a módszer tudományos hátterének összefoglalása. Hatályos törvények, vizsgakövetelmények ismertetése. Team munka a terápiás folyamatban, a team résztvevői, kompetenciáik, feladataik.

Kutyás terápia alkalmazása a szociális kompetencia fejlesztésében. A kutya, mint érzelmi támasz. Pozitív énkép kialakítása, konfliktuskezelési technikák javítása, kommunikáció fejlesztése a kutyás terápia segítségével.

 

 

12.00 - 12.20

Előadás címe: Számítógépes játékok hatása az iskolai agresszióra. Számítógépes játékokkal játszó személyek önbevalláson alapuló játék élmény vizsgálata. 

Előadó neve: Delezsnyák Lilla1, Egri Tímea2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás: Az előadásban egy szakdolgozati kutatáson keresztül bemutatásra kerül a számítógépes játékok hatása az iskolai agresszióra.

A kutatásban összesen 80 fő vett részt, amelyből 40-en játszottak számítógépes játékokkal, további 40 fő pedig nem játszott ezekkel. A kutatáshoz önkitöltő kérdőív került összeállításra, amely három részből állt. A Buss-Perry Agresszió Kérdőívből, a Játék Élmény Kérdőívből, a harmadik rész pedig egy összeállított kérdésekből, amelyben a számítógépes játékok használatával és szabadidő eltöltéssel kapcsolatos kérdések kerültek felvételre.

A korábbi kutatási eredmények alapján feltételezésre került, hogy a számítógépes játékokkal játszóknak magasabb a vonás agressziójuk, mint a kontroll csoportnak és ez kihat az iskolai agresszióra. További hipotézis alapján számítógépes játékokkal játszók agresszívnek értékelik azt a játékot, amellyel a szabadidejüket töltik.

A kutatás eredményei alapján a számítógépes játékokkal játszók iskolai agressziójára hatással vannak a számítógépes játékok. A fenti feltételezés beigazolódott, mert a vonás agressziójuk magasabb volt, mint a kontroll csoportnak. A Játék Élmény Kérdőív eredményei alapján a játszók többsége agresszívnek értékeli a játékot, amellyel játszik. További érdekesség, hogy a válaszadók 1/3-a értékelte negatívnak és haszontalannak a játékot, úgy vélték, más elfoglaltságot is találhattak volna maguknak, mint a játék.
 

 

12.20 - 12.40

Előadás címe: Inklúziós szemlélet bemutatása alcím Beszámoló egy amerikai tanulmányútról

Előadó neve: Bödös Eszter

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE Gyakorló Óvoda és EGYMI

Összefoglalás: A Kansas Egyetem gyakorló intézményeiben és Kansas állam korai intervenciót folytató, illetve integrált óvodai es iskolai nevelést, oktatást folytató intézményeiben jártam, ahol sok gyakorlati tapasztalatot gyűjtve formálódott inklúziós szemléletem és nevelési gyakorlatom. Előadásomban kitérek a multikulturalizmushoz alkalmazkodás lehetőségeire, az inklúzió cél és eszközrendszerére, valamint a gyermekek támogatásának formáira, azok hazai lehetséges adaptálására.

 

 

12.40 - 13.20   EBÉDSZÜNET

 

 

13.20 - 13.40

Előadás címe: Diagnosztika és terápia kapcsolata az ADHD gyermekek kutatási eredményei alapján

Előadó neve: Szabó Andrea

Delegáló intézmény, munkahely: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat

Összefoglalás: Holland és koreai kutatók angol nyelvű orvosi és pszichiátriai szakfolyóiratban utóbbi három évben publikált tanulmányainak ismertetése.

A vizsgálatot végzők hipotézise szerint az ADHD diagnosztizált gyermekek testtartása és egyensúlyi helyzete EAAT /ló – asszisztált aktivitás és terápia/ megsegítéssel kedvezően befolyásolható és a terápia hatása az agyi aktivitás változásaiban is kimutatható. Az ADHD gyermekek emocionális reakcióit kutató vizsgálat arra keresi a választ, hogy mely legkorábbi életkorban tapasztalható az arckifejezéseket befolyásoló eltérő arcmimika. Mindkét kutatás esetében a vizsgálatok kutatási mintáinak kritériuma és a sokszínű kutatási módszerek alkalmazása is hozzájárul a kutatás eredményességéhez. Az ADHD gyermekek tevékenységbe, terápiába bevonása sikeresnek mondható, a vizsgálatok összefüggései mégsem tekinthetők lezártnak - további kutatás indítása felmerül. 

Az együttgondolkodás kérdései: Mennyire befolyásolja a kutatási eredmény az ADHD diagnosztizált gyermekek terápiás megsegítését? Milyen pedagógiai/gyógypedagógiai kompetenciát mozgósít? Milyen módon indukál újabb kutatást?

 

 

13.40 - 14.00

Előadás címe: Intenzív fejlesztőfoglalkozások ADHD-s gyerekeknél LEGO segítségével

Előadó neve: Sélley Anna1, Miksztai-Réthey Brigitta2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, GYOPSZI2

Összefoglalás

Bevezetés: A jelen szakdolgozati kutatásban ADHD-s gyerekekkel végeztünk Lego segítségével terápiás foglalkozásokat. Már a kereséskor túlnyomó többségben tehetséggondozásban találtunk anyagokat, hogyan hasznosítják a Lego előnyeit. Ha terápiáról van szó, akkor autizmus spektrumzavarral diagnosztizált gyermekekkel és felnőttekkel foglalkozó szakirodalmak létezek. A jelen munka célja az volt, hogy megtudjuk a Lego hogyan vonható be a terápiás folyamatokba, főleg a terezés- szervezés terén, illetve szociális területen ADHD-s tanulók körében.

Anyagok és módszerek: A dolgozatban ismertetett kísérlet egy 8 alkalmas fejlesztés keretein belül, kiscsoportban zajlott, ahol 3 tanuló dolgozott együtt az adott foglalkozás feladatain. Budapesten, a Vadaskert Iskolája volt a befogadó intézmény, ahol folyt a foglalkozássorozat. A foglalkozásokon a LEGO Education WeDo készlettel dolgoztak a gyermekek a legtöbbet. A Scratch programmal programoztak és mozdították meg a szerkezeteket. Az órák megtervezése hosszas előkutatások eredménye, ahol az internet adta a változatos alapötleteket, illetve azok a szerkezetek, amiket a készletből meg lehet építeni. A foglalkozások tartalma és ideje tervezésekor figyelembe vettük az ADHD-s gyermekek jellemzőit mind a szakirodalmak ismerete és saját tudásunk alapján, és eszerint terveztük meg a feladatokat és az órák időtartamát is, ami átlagban 40 perc volt.

Eredmények: Azt tapasztaltuk, hogy mivel újdonság volt a tanulóknak, és érdekelték is őket, sokkal hosszabb ideig voltak képesek fenntartani a koncentrációjukat, mint a tervezett 40 perc. A foglalkozások előrehaladtával gyorsabban elő tudták hívni az előzőeken tanultakat és alkalmazták ezeket az adott szituációkban, a közös produktum létrejöttében pedig gördülékenyebben folyt a munka, egyre több interakció jött létre a csoport tagjai között.

Következtetés: A fejlesztőfoglalkozások intenzív volta miatt gyakrabban találkozhattunk a tanulókkal, és gyorsabban elő tudták hívni az előző órákon szerzett tapasztalatokat és tudást. A tanulók között is intenzívebb volt az együttműködés és várták is ezeket a foglalkozásokat és igényelték a heti 3 alkalmat.

 

 

14.00 - 14.20

Előadás címe: A megváltozott életmód – különös tekintettel a digitális technika térnyerésére – és a neurológiai alapú teljesítményzavarok összefüggései

Előadó neve: Lehoczki Anna1, Reményi Tamás2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK hallgatója1, ELTE BGGYK, ATIVIK

Összefoglalás: Az előadásban a szakdolgozatom eredményeit mutatjuk be. A mai digitális-információs korban eltérő képességekre van szükség, mint korábban. Változások következnek be az idegrendszer működésében, a gondolkodásban és a viselkedésben, átalakul a képességstruktúra. Mindez leginkább a digitális bennszülöttekre érvényes, de a digitális bevándorlók sem kerülhetik el a változást. Az oktatás és a diagnosztikai rendszerek nem alkalmazkodnak kellőképpen az új körülményekhez, és csak a lineáris-literális gondolkodáshoz szükséges képességeket értékelik pozitívan. A kutatás során tipikus fejlődésű és neurológiai alapú teljesítményzavarral élő tanulók médiahasználati szokásait vizsgáltam kérdőíves módszer alkalmazásával. A következő hipotéziseket vetettük fel: (1) A teljesítményzavarral élő tanulók szabadidős tevékenységei között nagyobb szerepe van a médiahasználatnak. (2) A teljesítményzavarral élő tanulók több időt töltenek el a digitális eszközökkel. (3) A teljesítményzavarral élő tanulók kevésbé ítélik meg reálisan a digitális eszközökkel eltöltött időt. Bár a három hipotézis közül csak az első nyert igazolást, a szakirodalom, a nagyobb mintán végzett kutatások és a gyakorlat azt mutatja, hogy van összefüggés a digitális technika és az egyre nagyobb számban diagnosztizált zavarjelenségek között. Ez pedig azt jelenti, hogy új módszereket kell alkalmazni az oktatásban, és a bizonyos tevékenységek háttérbe szorulása miatt gyengébben fejlődő képességeket más módon kell fejleszteni.

 

 

14.20 - 14.40   KÁVÉSZÜNET

 

 

14.40 - 15.00

Előadás címe: Képességek az iskolába lépés előtt

Előadó neve: Nagyné Klujber Márta

Delegáló intézmény, munkahely: Eszterházy Károly Egyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola

Összefoglalás: Az iskolába készülő gyermekek egy részénél képességeik felmérése a pedagógiai szakszolgálatokban történik. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség felméréséhez kifejlesztett egységes vizsgálóeljárás használata lehetőséget biztosít a gyermekek eredményeinek összehasonlítására.

Az előadás során a 2016/2017. tanévben, Észak-Magyarország egy járásában felmért gyermekek eredményei kerülnek bemutatásra. Az Új Nemzeti Kiválósági Program keretében megvalósított kutatásban a statisztikai próbák által elemzett adatok az egyes képességterületek teljesítménye közötti összefüggéseket mutatják meg, különös tekintettel a mozgásos képességterületre.

 

 

15.00 - 15.20

Előadás címe: Scratch Junior – játékkészítés tableten olvasástudás nélkül

Előadó neve: Miksztai-Réthey Brigitta

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, GYOPSZI

Összefoglalás: Az MIT Media LabScratch programnyelve régóta elérhető kisiskolások számára a programozás, algoritmikus gondolkodásfejlesztés, multimédiás alkotás eszközeként, mellyen nem csak online alkalmazásokat de LEGO robotokat is irányíthatnak a kisiskolások.

A szöveges utasításokból épített programkódok, azonban olvasni még nem tudok számára nem használhatóak önállóan. Ezért az 5-7 évesek igényeihez igazított iPad és tablet eszközökön elérhető Junior változat lehetővé teszi, hogy a még kisebbek számára is önálló alkotóeszköz lehessen a Scratch nyelv.

A könnyen használható ingyenes alkalmazás remek eszköz a súlyosan-, halmozottan sérült gyermekek számára, illetve az olvasni még nem tudó kisebb korosztály számára is, így valóban személyre szabott élvezetes játékokat játszva fejlődhetnek a gyermekek.

A beépített elemek, saját fényképek és saját hangok segítségével egyszerűen elkészíthető interaktív alkalmazások lehetőséget biztosítanak a motiváció fenntartása és az oktatási helyzetek mellett az önálló játékra, és más gyermekekkel való közös tevékenységre a közös játékkészítés segítségével.

A program bemutatása mellett kész alkalmazások, pedagógiai és alkalmazási lehetőségek is bemutatásra kerülnek az előadás során.

 

 

15.20 - 15.40

Előadás címe: Kórházpedagógia, pedagógus a hospice ellátásban

Előadó neve: dr. Papp Gabriella1, Borbás Emese2

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE-BGGYK1, Heim Pál Gyermekkórház és Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógia, Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola második évfolyamos hallgató, Kórházpedagógusok Egyesülete, elnökségi tag, titkár2

Összefoglalás: Az előadás egy az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Gyógypedagógiai Programjában folyó doktori kutatás részeként kívánja bemutatni a hazai kórházpedagógiát, ezen belül részletesen a palliatív és gyermek hospice ellátás jelenlegi helyzetét. Hazánkban a hospice szolgáltatás team-munkában valósul meg, ahol különböző területekről érkező szakemberek segítenek közösen a beteg gyermeknek és családjának. A multidiszciplináris team tagjai között megtalálhatóak pedagógusok is, így betekintést nyerhetünk a pedagógusi munka nem hagyományos értelemben vett területére. Ennek mentén bemutatásra kerül a krónikus beteg gyermekek kórházi oktatását, nevelését és integrációját segítő kórházpedagógusokat összefogó Kórházpedagógusok Egyesülete is, munkájuk, hitvallásuk, célkitűzéseik, jövőbeli terveik. 

 

 

15.40 - 16.00

Előadás címe: Honnan jön, merre tart, aki világgá megy? A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szökés-csellengés prevenciós és intervenciós tevékenységének bemutatása

Előadó neve: Bíró Zsófia

Delegáló intézmény, munkahely: Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Közép-Budai Waldorf Iskola

Összefoglalás: A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a nap 24 órájában nyújt ingyenes, telefonos lelkisegélyt 24 év alatti gyermekeknek, fiataloknak, valamint az ő ügyükben telefonáló felnőtteknek. A bejövő hívásokat nappal többszörös alkalmassági szűrésen átesett, képzett önkéntesek, éjszaka segítő szakemberek (pszichológus, pszichopedagógus, szociális munkás…) fogadják. A Kék Vonal missziója, hogy a gyermekeket meghallgassa és segítse őket, ha bajba kerülnek, a felnőtteket pedig abban támogatja, hogy minderre képesek legyenek. A beszélgetésekben alapértékként van jelen a gyermekközpontúság, a felelősség, a bizalom és az együttműködés. Az ügyelők állandó szakmai támogatás mellett végzik munkájukat. Az ügyeleti időben ügyeletvezető munkatársak állnak rendelkezésükre, azon túl pedig esetmegbeszélő valamint tematikus csoportokon és szupervízióban vesznek részt.

A 116-000 európai harmonizált hívószám az Eltűnt Gyerekek Segélyvonala. Ezen a hívószámon az alapítvány munkatársai nap 24 órájában fogadják szökésben lévő vagy szökést fontolgató gyermekek és fiatalok valamint a szökésben lévő gyermekekért aggódó, gyermekeltűnéssel kapcsolatban segítséget kérő felnőttek megkereséseit. Az esetkezelés során a Kék Vonal szorosan együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatokkal, illetve nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban élő gyermek esetén a szakellátásban dolgozó szakemberekkel. Célunk, hogy a szökés - eltűnés hátterében álló tényezőket feltérképezzük és elősegítsük a gyermek érdekében álló változásokat, ezzel is megelőzve az eltűnés ismétlődését.

Az alapítvány célja az évente közel 17.000 bejelentett eltűnés mögött a gyermeki sorsokat, a gyerekarcokat meglátni és megláttatni, valamint feltárni a gondok, a bántások elől menekülni kényszerülő vagy soha – sehol biztonságosan nem kötődő tizenévesek helyzetét, és több szintű segítséget nyújtani nekik és az értük aggódó családoknak, hozzátartozóknak vagy szakembereknek. Az alapítvány szolgáltatáscsomagjának új része az eltuntgyerekek.hu oldalon elérhető fényképes kereső, amely közösségi megosztások és nyomtatható plakátok kiállításával segíti a törvényes képviselő engedélyével a 18 éven aluli, rendőrség által is keresett gyermekek megtalálását, hogy minél kevesebb időt töltsenek az áldozattá válás veszélyének kitéve, ismeretlen helyen, bizonytalan helyzetben.

 

 

Érdeklődés esetén további pótelőadások: 

16.00 - 16.20

Előadás címe: Mi dolgunk a viselkedészavart mutató személlyel?

Előadó neve: Reményi Tamás

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE - BGGYK, ATIVIK

Összefoglalás: Az előadás a pszichopedagógus szemével tekint a viselkedészavart mutató személyek sajátos nevelési igényeire. A sokszor csak problémát jelentő helyzetek és személyek felszínen megjelenő nehézségei mögé kívánunk nézni. A viselkedészavarok mögött megbújó zavarjelenségek sorának bemutatását követőn megadjuk a választ a címben is szereplő kérdésre. Mi a dolgunk, feladatunk a viselkedészavart mutató személyekkel? Részletesen bemutatva a szükséges megsegítések három szintjét.

 

 

16.20 - 16.40

Előadás címe: Dohányzás és alkoholfogyasztás összefüggései tipikusan és atipikusan fejlődő serdülők körében

Előadó neve: Egri Tímea1, Matuszka Balázs 2, Bácskai Erika 3, Gerevich József 1,3

Delegáló intézmény, munkahely: ELTE BGGYK, GYOPSZI1, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar2, Addiktológiai Kutató Intézet3

Összefoglalás:

Cél. A legális pszichoaktív szerek és az ADHD tüneteinek vizsgálata középiskolás és speciális középfokú intézményekben tanuló 9. évfolyamos serdülők körében.

Módszer. Az iskolai agresszió háttértényezőinek feltárására irányuló keresztmetszeti kutatás 9. évfolyamba járó középiskolás tanulók, illetve speciális gyógypedagógiai és integráló intézményekbe járó fogyatékos tanulók körében került lebonyolításra. A felmérés első lépése 944 fő, a második 503 fő részvételével zajlott Budapesten. A mintavételi keretet az állami, illetve önkormányzati fenntartású iskolák és speciális intézmények képezték, melyből szisztematikus, rétegzett mintavétellel kerültek kiválasztásra a résztvevő osztályok. A kutatási minta a vizsgált iskolatípusok tekintetében reprezentatívnak tekinthető. Jelen vizsgálat során felhasznált mérőeszközök: a Figyelemhiányos Hiperaktivitás Zavar (ADHD) Skála, valamint az EuroADAD kérdőív dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos tételei.

Eredmények. A dohányzás és az alkoholfogyasztás súlyossága a legfrissebb CDC definíciók alapján került meghatározásra. Eszerint a tipikusan fejlődő diákok körében 29,5% volt jelenlegi dohányos, míg 41,4% jelenlegi ivó. A két szer jelenlegi együttes fogyasztása a tanulók 21,6%-nál volt megállapítható. A legmagasabb ADHD pontszám a jelenleg dohányzó és egyidejűleg alkoholt fogyasztó fiataloknál volt mérhető. Az ADHD pontszám esetén a két főhatás interakciója nem érte el a statisztikai szignifikancia szintjét, de nominális különbség mutatkozott a két szert az elmúlt 30 nap során nem használó és a jelenlegi használók között (12,6 és 18,07). Az atipikus fejlődést mutató minta esetében a válaszadók 37,9%-a volt jelenlegi dohányos és 34,3%-a jelenlegi ivó. A két szer jelenlegi együttes fogyasztása a tanulók 24,8%-ra volt jellemző. A legmagasabb ADHD pontszám a többszörös szerhasználó fiatalok körében volt a legmagasabb, 19,37 átlagponttal.

Következtetések. A két szer együttes használatának prevalenciája jelentősnek tekinthető a vizsgált csoportokban. A szerek jelenlegi együttes használata és az ADHD tünetei között összefüggés volt kimutatható. Ezért fontosnak tartjuk olyan integrált, a szerhasználat mellett az agresszióra és az ADHD tüneteire is koncentráló prevenciós programok bevezetését, mely a speciális intézményekben, atipikus fejlődésmenetű tanulók körében is jól alkalmazhatók.